// // // // //


Sándor-Metternich kastély, Bajna

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2000 May 12 09:59

Sándor-Metternich-kastély

Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának.

Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is.

Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban, Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépítteti. 1885-1891 között Simor János esztergomi hercegprímás, aki korábban itt szolgált, jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállítják a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ösi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor-Metternich-kastély. A 19. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. A gróf a szerelmének, a hírhedt kancellár lányának, Metternich Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt a híres Hild József tervei alapján.

Sánor Móric,  “ördöglovas”

Sándor Móric a Sándor család utolsó férfi sarjaként született. A család különcsége Móricot sem hagyta meg a normális emberek között. Sajnos a súlyos deviancia sem volt új a családban, apja például budai palotájukat kis fedett híddal kötötte össze a szomszédos Várszínházzal, hogy ne kelljen az utcára kilépnie színházba menet. Móric kimondottan gyenge testalkatú, vézna fiú volt, de apja mindentől óvta. Saját beszámolói szerint édesapja haláláig még csak közelébe sem mehetett a lovaknak. Akkor ült először lóra, amikor már saját maga rendelkezett birtokai felett, 17 évesen. Lovásza figyelmeztetése ellenére egy angol telivért nyergeltetett fel, melyet úgy ült meg, mintha együtt születtek volna. Még 1822-ben bemutatta Pesten, a mai Deák Ferenc utcában első produkcióját: szorult helyzetéből, két kocsi közül úgy szabadult ki, hogy lovával átugratott három egymás mellé fogott lovat. Később, az 1825-ös országgyűlés megnyitójára érkezett királyi pár tiszteletére nyaktörő mutatványokat és viharzó vágtákat mutatott be Pozsonyban. A 20-as évekre a főúri társaságok népszerű alakjává vált. Budai palotája erkélyéről lóháton, pipázva, gyakran nézelődött. A nyílt utcán is hajmeresztő mutatványokat hajtott végre. Kedvenc lovaglóhelyeinek egyike volt a Várba vezető lépcső. Előszeretettel lovagolt be más házakhoz is, lábadozó kertésze szobájába éppúgy, mint a főúri palotákba, vagy a bécsi Fehér Hattyú fogadó második emeletére. Személyiségét személyzete is megszenvedte. Egyszer egymást sértegető szakácsát és komornyikját lovon megvívandó mogyorópálca-párbajra kényszerítette, másszor pedig orvosa fejéről lőtt le egy almát, vagy kapusa feleségét rémisztgette, hogy átugratja lóval. Palotájában akkoriban szokatlannak számító dolgok zajlottak. Személyzete például lepedőben dobálta urát, de például udvari bolondot is tartott. A lovak szerelmeseként többször járt Angliában is. A közügyekkel nem nagyon foglalkozott, az egyetlen ilyen, ami érdekelte, az a hídépítés volt.

Később kezdett megőrülni. Többször szándékosan kőfalnak lovagolt, vagy kocsival nekihajtott. Hajmeresztő mutatványai miatt számtalanszor törött el a kulcscsontja és a bordái, hihetetlenül sokszor kificamodtak térdei és szenvedett agyrázkódást. Már az 1848-as események sem érdekelték, pedig közvetlenül érintették a dolgok, ugyanis apósa, a megbukott Metternich herceg államkancellár volt. 1850-ben bécsi tartózkodása alatt elméje végleg elborult. A dühöngő Sándor grófot megkötözték és egy prágai elmegyógyintézetbe vitték. Állapota csak lassan javult, de néhány év elteltével hazaengedték. Az ötvenes években ideje nagy részét ménesével és vadászattal töltötte. Az agg gróf lovas emlékeivel vette körül magát. Öregkorára azonban újra úrrá lett rajta az elmebaj, s így élete hátralévő részét a döblingi elmegyógyintézetben töltötte.

Nőül vette 1835-ben Metternich herceg és kancellár leányát, Metternich Leontinát, de csak egyetlen leánygyermekük született, ráadásul a hercegnő már 1861-ben elhunyt. Így gróf Sándor Móriccal halt ki a neves Sándor család. Egyetlen leánya:
Paulina Klementína Mária Walburga (1836-1921)

cím: 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc utca 26

Nagyobb térképre váltás

Nincs Hozzászólás / No Comments »

Nem szóltak még hozzá/No comments yet.

RSS Hozzászólások nyomonkövetése. TrackBack URI

Mond el véleményed / Leave a comment

E-Mail címed /

*

freestat.hu 2 visitors online now
1 guests, 1 bots, 0 members
All time: 98 at 02-08-2018 10:16 UTC +00:00
Max visitors today: 3 at 03:30 UTC
This month: 8 at 07-03-2018 05:08 UTC +00:00
This year: 98 at 02-08-2018 10:16 UTC +00:00