Kőröshegy nevét a egykori Körös patakról kapta, amely Szántód mellett folyt a Balatonba. A település neve először az 1082-ben a veszprémi Szent Mihály székesegyház birtokait felsoroló oklevélen szerepel “Keurushyg” formában.
Ez az oklevél a kutatók szerint hamis, nem Szent László korában íródott, sokkal inkább 1295 után. A település birtoklási viszonyai bonyolultak, a veszprémi püspökség és pannonhalmi apátság számos pert indított egymás ellen.
Szent Kereszt templom
1102-3-ban II. Paschalis pápa megerősítette a pannonhalmi apátság joghatóságát a kőröshegyi Szt. Márton-egyház (“capella S. Martin in Caurisi”) fölött a veszprémi püspökséggel szemben. 1221-ben ezt a döntést III. Ince pápa is megerősítette.
1237-ben Kőröshegyen Unicus pap a háza mellett fekvő földjét hagyta a pannonhalmi monostorra.
1244-ben a veszprémi püspök panaszt tesz Salamon szentmártoni [pannonhalmi] apát ellen, aki a püspök joghatósága alá tartozó kápolnát felgyújtatta és lebontatta, papjait megkötözve világi bírák elé állította, a tardi és kőröshegyi egyházakat jogtalanul lefoglalta, valamint másutt is engedély nélkül templomokat épített.
Egy 1295-ben végrehajtott jogügylet során Benedek veszprémi püspök, Lodomér esztergomi érsek és János csőti (csúti) prépost hármas birtokcserét hajtottak végre. A csere keretében az érsek a következő Somogy megyei birtokait adta át a püspöknek: Nyim, Berey, Lula, Kopol, Zyych, superiori et inferiori Endred, Zamard, Kerusheg, Zaraztou, Kup, Chepel, Wgol, Belder, Egres, Beka et Kerequi.
A veszprémi káptalan 1358-ban panaszt tett a vármegye részére tartott nádori közgyűlésen amiatt, hogy több somogyi birtoka idegenek kezébe jutott. A felsorolt birtokok volt Kőröshegy is.
1386-ban királynői birtok birtok volt, majd 1396-ban Zsigmond király Marczali Miklósnak adományozta Kereki Fehérkő várát Kőröshegy mezővárossal együtt. 1474-ben Marczali László és neje Báthori Kató örökösödési szerződést kötöttek Báthori Istvánnal és testvéreivel. Marczali halála után a település a Báthoriak kezére került.
1494 táján ecsedi Báthori György Kőröshegyen ferences kolostort és templomot emeltetett. A rendház 1506-ban, de 1516-tól már biztosan a salvatoriánus rendtartomány ozorai őrségéhez tartozott.
1532-ben Pekry Lajos, aki elvette Báthori István nádor özvegyét, fegyverrel kívánta megszerezni Kőröshegyet Báthori Andrástól. Báthori emberei a kolostorba zárkózva védekeztek Pekryék ellen, sikeresen. Az ostrom során leégett a kolostor teteje. Helyreállítására nincs adat, de még lakhatónak kellett lennie, mert 1533-ban a kolostorban Héderhelyi András gvárdián alá tizenkét szerzetes tartozott (köztük 5 segítőtestvér, az egyikük saruvarrásra, 1 miséspap, 1 gyóntató, 3 igehirdető).
Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ban írt művében a település “Kőröshely” néven szerepel. A kolostort nem említi.
A törökök 1544-45 ben megszállták a Balaton déli partját, ekkor már Balatonszemesen, Endréden, Kőröshegyen és Karádon voltak, innen támadtak tovább déli irányába. Kőröshegyet a koppányi szandszákhoz csatolták. Ekkorra már a ferencesek elhagyták a rendházukat. 1555-ben Magyar Bálint fonyódi kapitány Kőröshegyen egy törökké lett papot fogott el.
1558-ban már török palánkvár is volt itt, erről Takaró Mihály tihanyi kapitány egyik Nádasdy Tamáshoz írt levelében olvashatunk. Ennek a palánknak a helye nem ismert, de bizonyosan nem a teljesen romos ferences kolostorban volt. Valószínűleg a volt bencés templomot erődítették meg a törökök. Erre egy 1812-ből ismert leírásból lehet következtetni: “láthatók egy másik templom omladékai is, amely kereszt alakú és hasonlóképpen gótikus stílusban épült (ti., mint a ferences kolostor temploma) és minden oldalról sánc veszi körül.” 1671-ben ismeret van a protestánsok fatemplomáról, amely a romos kolostor mellett épült.
1683-ban a kivonuló törökök felégették a palánkvárat és a protestánsok fatemplomát is. Ezt a pusztítást már csak az egyhajós, sokszögzáródású szentélyű 33 méter hosszú és 11 méter széles templom épülete vészelhette át. A települést Széchenyi György egervári és pölöskei főkapitány, Szentgyörgyvár ura szerzi meg. 1688. augusztus 26-án a Kanizsát ostromló keresztény táborból írt levele említi “Kőröshegy nevű kastély- és faluhelyünk”-et.
Padányi Bíró Márton vizitációja alkalmával, 1748-ban a ferences kolostor É-i oldalán a kolostor alapfala, valamint egy boltozott pince még látszott. A romos templomot 1746-ban Széchenyi Antal állíttatta helyre. 1757-ben dongaboltozatot és zsindelytetőt kapott a hajó, 1786-ban a szentélyt boltozták újra, az eredeti gótikusnál alacsonyabbra. 1906-1907-ben a MOB Sztehlo Ottóval restauráltatta.
1967-ben Papp László felderítő jellegű ásatása felszínre hozta a 30-80 cm járószinti magasságban megmaradt épület részeit, a kerengőt, a cellasor É-i, K-i és DK-i szakaszait. A templom hajójában végzett kutatással napvilágra került néhány, téglából épült, korábban kifosztott kripta maradványa.
Elérhetőség:
- Kőröshegy, Kozma Sándor tér 1. (Somogy megye)
- Szélesség: N – 46°49’57.0″ Hosszúság: E – 17°53’57.3″
Kőröshegyi völgyhíd
A Kőröshegyi Völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déliszomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.
A Híd tervezője a hídépítő Zrt. (Wellner Péter), tártervező a Pont- Terv Zrt.
1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7-es autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd tizenhat pillére közül alegmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter.
A híd és a pálya szerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre építették: különleges technikai érdekessége, hogy 2-2 pillér kúszózsalus technológiával, toronydarus kiszolgálással, a felszerkezet pedig két támaszonátívelő acél segédhídszerkezeten függő zsalukocsikkal, szabadbetonozásos technológiával készült. tonna betonacél kellett. Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbetongerenda és 16 620 tonna betonacél kellett. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter.
Kőröshegyi Völgyhíd további különlegessége, hogy a hatalmaspillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint belseje üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt van szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készítetttározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba.
A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem.
Elérhetőség:
forrás: várlexikon, Kőröshegyi Önkormányzat, youtube
