Alapkoncepció:
Magyarország határain belül motorozni úgy, hogy a határhoz eső legközelebbi utakon, vagy településen haladjunk, de mindenképpen az országhatáron belül, lehető legjobban megismerni hazánkat.
Ennek a túrának az alapötlete Senor Tamás barátom fejéből pattant ki 2006-ban, és első hosszabb közös Dévai utunk alkalmával beszéltünk róla először.
Nem az számít, milyen fárasztó és körülményes lehet az utazás, hanem csak az számít, hogy utad során tapasztalt pozitív és negatív élményeket miként használod fel magad számára. Nem kell ahhoz egzotikus tájakon járni, hogy elmondhassuk voltunk valahol és láttunk valami igazán érdekeset, hiszen ahol élünk, és ahogyan mások élnek rajtunk kívül azt sem ismerjük igazán jól. Csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a túrát végig kell egyszer járni, vagyis Magyarországot, határainkon belül, mert meg kell tapasztalni az emberek miként gondolkodnak, beszélgetni kell velük, meg kell ismernünk saját magunkat miként viseljük a vegyes érzelmeket kiváltó körülményeket! Jó volt találkozni őszinte, önzetlen, igaz emberekkel, akiknél nem az érdekek voltak előtérben, nem számított az sem hogy nem ismertük egymást előtte, megosztották velünk életük egy részét, gondolkodásukat, otthonukat, ételüket.
Indulási helyszín az Esztergomi Bazilika elöl, érkezés ugyanott pár nappal később…
1. Nap 2007 június 1. Péntek, Budapest
Reggeli napsütésben, izgatottan a nagy út előtt pontosan 7.30-kor indultunk a O-ás km kőtöl, a Clark Ádám térről. Rones megszokott precízséggel írogatja minden megálláskor a kilométer- és időadatokat, hogy később a fotókkal illusztrált beszámolót könnyebb legyen összeállítani.
Szentendre és Pomáz között vannak rövidebb utak is mint számomra kiderült, csak akkor kezdett megfogalmazódni bennem valami rossz érzés, amikor egy felázott földes úton átvágtunk Pomáz felé, hozzáteszem szerencsésen, mert nem akartam volna rögtön a túra elejét egy eséssel kezdeni.
Damak Feri barátommal megbeszéltünk még előtte lévő nap -vagyis csütörtökön- egy találkozót az Esztergomi Tesco körforgalmánál. Időbeosztásunk kicsit szoros, mert 8.50-kor indul a Szob felé tartó komp és azt szeretnénk elérni, ezért csak 8.35-ig várunk rá, majd elindulunk a 13 km-el távolabb elhelyezkedő kikötőhöz. 8.54 percre érkezünk meg egy jó tempós, rohanós motorozással, de már csak integetni tudunk az éppen akkor kikötőt elhagyó kompnak és az álmosan nézelődő átkelő utasoknak.
Rossz érzésem támadt, hogy a rohanásunk ellenére már a programok elején csúszunk az idővel. Se Feri, se komp… Megejtettem egy telefont, sikerült legalább beszélnünk és kiderült, hogy ő másik helyen várt minket, félreértettük, elkerültük egymást. Semmi baj, irány vissza Esztergomba az újonnan megbeszélt helyszínre, a Magyar-Szlovák határátkelő hídjához, a Mária Valéria hídhoz mentünk.
Az egész programban itt volt a kitérőnk először és utoljára külhonba, hiszen a komp egy óra múlva indult volna, amit nem szívesen vártunk meg, ezért úgy döntöttünk, hogy a hídon megkerülve Szlovákia érintésével megyünk át a Szobi kikötőhöz, ahonnan folytatjuk az eredetileg tervezett útvonalon utunkat.
Szerencsére manapság személyivel át lehet menni a határon gond nélkül, és csak egy gyors személyazonossági vizsgálatot követően, kicsit „csalva” ugyan, de eljutottunk Szobra, a kompkikötőhöz. Csak hogy „teljes” legyen a reggel, Ferinek a bömösből kezd kifogyni a benzine, így ő elmegy tankolni, mi meg tovább indulunk első látnivalónk irányába Nagybörzsönybe, egy vízimalom mára már csak múzeumként látogatható kiállítását, malom működését megtekinteni.
Nagybörzsöny – vízimalom
Nagybörzsönyben nem csak a malom a fő látnivaló, mert a településre érve a Nagybörzsöny tábla után elhelyezkedő XIII. század első felében épült Szent István templom és bányásztemplomnál egy autóbusznyi csoport állt meg, ezért azt mi is meg tudtuk tekinteni kívülről-belülről. Ekkor már Feri is utolért bennünket, de benzinkút hiányában valami 99-es szuperbenzint vásárolt egy „tuning zsiguli” alól kikönyörögve és így már együtt folytattuk további utunkat.
Az idő remek, sőt ideális, napsütés, pici légmozgás, szélnek sem mondható, kattognak a fényképezőgépek, készülnek a jobbnál-jobb fotók, esőnek még csak a hírét sem hallani.
Mint minden érdekes helyre, ide is csak előre egyeztetett időben lehetett volna csak belépni, látogatni, így hát a továbbiakban az útleírásomban szereplő kiállítások, átkelők megtekinthetőségét, elérhetőségeit külön táblázatban felsorolom.
A malomhoz érve kedves arcú, halk beszédű hölgy fogad minket, és látva “hozzáértésünket”, de nem leplezve kíváncsiságunkat kalauzol végül bennünket ebben az érdekes farengetegben.
Nagybörzsönyi vízimalom a múlt század végén épült egyik eredeti üzemképes állapotban helyreállított ipartörténeti látványossága. Vízikereke felülcsapott, a forgatáshoz a ráfolyó víz súlya biztosítja a folyamatos energiát. A malom őrlésmódja visszaöntéses: ez az őrlés eredeti, ősi módszere, több fokozatú aprítás egy őrlőgépre visszavezetéssel. A malomépület lakószobájában berendezett állandó szakmai kiállítás a malomipar történetét mutatja az őskortól napjainkig. Az udvaron lévő kőkiállítás a malomkő készítésének, faragásának különböző megmunkálási fázisait mutatja be. Az udvaron látható még a korabeli élethez nélkülözhetetlen kemence is.
Meglepő hogy milyen gépekkel dolgoztak anno és mennyire precízen előállították a mindennapi szükségletekhez, sütéshez szükséges lisztet és egyéb alapanyagokat. Elmondások szerint aki segített a molnárnak, az nem kevés áron tanulhatta ki a szakmát, ugyanis fizetséget nem kapott a munkájáért csak kosztot meg szállást annak fejében hogy dolgozhatott. Ez a mai modern világunkban már nagyon nehezen emészthető fogalom.
Ipolytarnóc – Ősmaradványok
Következő megállónknak az ősmaradványokat szántuk, ahová Feri barátom is el tudott kísérni. Mesés helyeken jártunk, erdővel sok zöldterülettel borított úton kanyarogtunk, legelésző tehenekkel, kecskékkel szegélyezett hegyoldalakkal tarkított tájakon egészen Ipolytarnócig.
Bemenni már nem tudtunk, mert csak túravezetővel és kb 40 perces sétával lehet tanösvényen eljutni az ősmaradványokhoz.
Somoskő
Somoskői vár volt a következő, látnivaló aminek az érdekessége az, hogy ha megállsz a parkolóban és felmész a bejáratig, az ott látható Petőfi ház, illetve a bejárati vaskapu még Magyar oldalon van, a bejáraton áthaladva viszont bal oldalon van egy határkő és meglepődve vettük tudomásul hogy a vár és a többi terület már Szlovák oldalon helyezkedik el, sőt az árak is koronában vannak kiírva.A várat a Kacsicsok építették a XII. század végén és a XIV. század elején. 1310-ben Csák Máté birtokolta majd később Széchenyi Tamás kezébe került.
1461-ben királyi segítséggel az Országh családé, majd később Losonczyaké lett. 1573-ban a törökök a füleki Ali bég vezetésével elfoglalták a várat, amely 1596-ig török kézen maradt. A várat és a hozzá tartozó uradalmat a XVI. Század végén Forgách Zsigmond szerezte meg. 1618-ban az országgyűlés a vár megerősítéséről döntött. A vár eredeti formája teljesen egészen nem ismert. Valószínűleg háromszög alapzatú, bástya nélküli volt. Később gótikus kastéllyal és bejárati toronnyal gazdagodott. A XVI. Századi átépítés során kibővítették két ágyútoronnyal, egy körbástyával és a vár északi és déli részén található épületekkel. A vár belterét vésett formákkal díszítették. Legfiatalabb része valószínűleg a hatszögletű bástya.
Somoskő elnevezés a somfával borított követ jelent, amelyből ma sem szűkölködik a vidék. Más értelmezés szerint az elnevezés a hasadozni=somosodni jelentésre vezethető vissza. Az 526 méter magas Somoskő északi oldalán van a Bazaltzuhatag, ahol a bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg.
Ez a fajta geológia ritkaság a világon mindössze négy helyen látható. A bazalt kihülése sorár képződtek az öt- és hatszögletű karcsú oszlopok, helyenként 9 méter magasak. A vulkáni kúpon emelkedő várat a Kacsics nemzetség építette az 124-es tatárjárás után a vár építéséhez felhasználták a sokszögletes bazaltoszlopok egy részét is. A várudvart és a palotát fokozatosan erősítették meg a két kerek toronnyal. A harmadik torony a barbakánnal a vár bejáratát védte. Somoskő első megnevezése 1323-ból való, 1455-ben Várallya néven említik. Az 1560-as években Balassi Bálint gyakran látogatott ide Losonczi Annához, akikhez a „Júlia” dalokat írta.
1576-ban a vár török kézre került, majd 17 évi török megszállás után 1593-ban sikerült visszafoglalni. A Rákóczi hadjárat során vér nélkül került kuruc kézre 1703-ban, s mint egyetlen kuruc vár 7 évig maradt a szabadságharcosok kezén.
A császári önkényuralom idején az akkori birtokos Ráday Pál nem engedte a várat felrobbantani, a császári parancsot kijátszva csak a tetőszerkezet egy részét gyújtotta fel. A vár 1826-ban azonban leégett. Petőfi Sándor 1845 június 11-én, 12-én járt Somoskő és Salgó váránál.
A trianoni békeszerződés a várromot Csehszlovákiának ítélte, az alatta elterülő falut 1924 február 15-én juttatták vissza Magyarországnak. A községtől keletre terült el az Európában legnagyobb kiterjedésű (15km2) 520-570 méter átlagos magasságú Medvesi bazaltfensík. A szürke, réteges-pados elválású bazalt kibányászását 1878-ban kezdte Janssen Adolf holland mester. A vidéken kiemelt bazaltkockák XIX-XX. Században uralkodtak az európai London, Párizs, Budapest útkőpiacon.
A Somoskő vártól turista út vezet a Magyar-bánya melleti Kőparkhoz, a Somoskői patak mentén a Nagy-völgyi forráshoz, azon túl az eresztényi kőbányához, a Közép-bánya tóhoz, és a régi kisvasút nyomvonalán a Losonczi Anna forráshoz. A Petőfi sétányon járva a Balassi-pihenőt és a Petőfi-pihenőt érintve Eresztvénybe, majd Salgó várához jutunk.
A somoskői vár északi oldalán található egy világhírű nevezetesség: egy bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. Ezen kívül a világon mindössze három helyen található még meg ez a fajta geológiai ritkaság. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a 9 m magasságot is elérik. Ezek egy részét is felhasználták a somoskői vár építéséhez.
A csaknem 500 méter magasságból kihajló mintegy 16 méter hosszú oszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltömlés a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.
Meglepő és tanulságos lehetne, mindenkinek ajánlanám hogy járja az országunkat, nagyon sok érdekességet vélne felfedezni. Rengeteg gólyafészek először örömmel és izgalommal töltött el, majd már megszokott képpé formálódott és az volt a furcsa mikor nem láttunk hasonlót egy-egy helyen.
Térkép:
Első napi látnivalók:
- Esztergom – Bazilika
- Esztergom-Párkány – Mária Valéria híd
- Nagybörzsöny – Szent István templom
- Nagybörzsöny – Vízimalom
- Ipolytarnóc – Ősmaradványok
- Somoskő – Somoskői vár
- Somoskő – “bazaltorgonák”
- Aggtelek –
forrás: Wiki, varak,
