Magyarország túra 3.nap

2007.06.03 Vasárnap, Túristvándi Malom Kemping 16°C

Túristvándi
Túristvándi Malom kemping

Túristvándi kemping hajnali 5 órai csendjét eszméletlen kutyacsaholás, vonyítás töri meg. Valami nagyon zajos utánfutós autó áll meg a közelben. Felülök a sátramban, 5.00. Nem aludtam szinte semmit, erős fejfájással ébredek. A telefonomon beállított 5.30-as ébresztő értelmét veszíti egy pillanat alatt.

Már örültem valamelyest hogy hajnalra végre elcsendesedett a hely,és az alkoholtól megrészegült kisebbség akik végigüvöltötték az éjszakát elaludtak végre. Ülök és várom a további fejleményeket, valami rosszat sejtek, és….mi ez a hang?!   …nem hiszek a fülemnek, egy malac?! …kezdett halálüvöltésbe. Éktelen visítás közepette a kutyák hatalmas csaholással figyelték ahogy az emberek sertepertélnek a rémült malac körül, készülnek a rögtönzött vágásra.

disznóvágás
hajnali disznóvágás
Rögtönzött disznóvágás

Bakker ezt nem hiszem el! Most vagy csak egy rossz álom, vagy nem ittam meg a reggeli kávém és csak álmodom talán, de erről meg kell gyorsan bizonyosodni.
Borzasztó dühös vagyok, a perzselő hangjára kihúzom a sátor ajtaját, kimászok belőle. Fejem elkezd éktelenül fájni mintha valaki a két fülemet tépné, nézem ahogy a malaccal birkóznak, leszúrják, mossák, perzselik. Spontán jelleggel belekóstoltunk egy rögtönzött disznóölésbe, bár ha ez a mi tiszteletünkért lenne, akkor én szívesen átugrottam volna ezt a fejezetet az életemből. Magamtól jobban szeretek felkelni, de ha már így alakult csinálok egy pár fotót.

sátor kilátással
kilátás a sátorból

Rones barátom is előkerül sátrából, megdöbbenten figyeli a reggeli történéseket, kínos fintor van az arcomon, mert erre már tényleg nem tudok mit mondani. Nem őszinte a mosolyom, ilyen rossz reggelem is régen volt, bár igazság szerint ennyire eseménydús is. Rones elindul fürdeni, közben elkezdek pakolászni, visszafele jövet megosztja velem a tapasztaltakat, hogyan és mit vágnak, készítenek lavórba és tüntetnek el a konyha irányában.

Égett szőr, perzselt bőr szaga töri meg a patak párás virágillattal tarkított bársonyos illatát. Kelet felé furcsák az emberek, gyanús volt kicsit hogy este kaptunk még kedvezményt sátorhelyből, 50%-al kevesebbet fizettünk a csendesnek mondott területért. Nézzük a jó oldalát, legalább a tegnapi folyamatos esőzés után nincsenek szúnyogok a vízparton és éjszaka sem áztunk el. Éhes vagyok és vágyom egy nagy zuhanyzásra is, túl vagyunk a jól bevált 3 az 1-ben kávénkon, úgyhogy átvágom magam a „malacos” harcosokon, akik ráadásul a fürdőhelyiség előtt rendezték be főhadiszállásukat. Megtaláltam a hideg zuhanyzót, a mellékhelység is amikre 5-öst adnék most egy 10-es listán, a kempingre 9, az árak 8, a környezet 10, az ébresztő szolgáltatást inkább nem minősítem.

Rövid pakolás után búcsút intünk esti szállásunknak, közben megnézzük a közelben található vízimalmot.

Túristvándi
Túristvándi Vízimalom

Elindulunk Móricz Zsigmond szülőházához Tiszacsécsére.

A meredek hajlású, taposott szalmával fedett pici szegényparaszti lakóház a XIX. század harmadik harmadában épült, s néhány évig a Móricz család lakóhelyéül szolgált, bár az író nem itt született.

Móricz Zsigmond emlékház
Móricz Zsigmond emlékház

Az író, Móricz Zsigmond szülőháza a falu másik végén, egy már korábban elbontott módosabb épület volt.

Tiszacsécse
Tiszacsécse – Móricz Zsigmond emlékház

Az épületben a századforduló szatmári szegényparaszti lakóházának berendezését és néhány Móricz-relikviát tekinthetnek meg az érdeklődők előzetes bejelentkezéssel.

Ez az út a falvakon keresztül haladva lehetne szociológiai körkép is, a mérhetetlen szegény embereket és a lakhatási körülményeket figyelve szívesen küldenék képet a politikusoknak is, de valahogy csak 2 képet csináltam, mert nem volt szívem hozzá, hogy mások rossz körülményeiből sorozatot csinálni.

életkép - Tiszacsécse
életképek a faluból

Debrecenbe a főtérre érve könyvkiállítás kellős közepébe csöppentünk, addigra végre napsütés kerekedett, és remek képeket csináltunk, beültünk egy gyorsétterembe ebédelni.

Debrecen
Debrecen

Az Ártándi határátkelő előtt Nagykereki táblánál elértük az első 1000 kilométerünket, amiről filctoll és papír hiányában nem tudtuk felírni az első 1000 km számokban. Próbáltunk összehozni kezünkkel formálva meg egy ezres számot.

Nagykereki
1000 kilométer – Nagykereki határában

Körösharsány, Biharugra majd a Begécsi víztároló mellett elhaladva haladtunk a Méhkereki határátkelőhely felé, ahol a legközelebb tudunk kerülni a határhoz. Innen csak Sarkad felé tudunk tovább menni, sajnos közvetlenül a határvonalnál nem tudtunk haladni sem az út minősége miatt, sem az idő rövidsége miatt. Gyulai várnál egy rövidke pihenő és kávészünetet tartottunk, itt végre nem esett egy rövid ideig, így meg tudtuk a várat is nézni belülről is. Aki ott jár, a várral szembeni fürdőben nem felejtse el megáztatni fáradt végtagjait.

Gyulai vár
Gyulai vár

Már sötétben gurulunk, egészen a hagymaszagú Makón keresztül a helyi kempingbe (N46.20.587°, E20.44979°). Este 21 órakor 597 km motorozás után megérkezünk. Nem volt idegen számunkra a hely, hiszen mikor Dévára indultunk Böjte Csaba ferences rendi szerzeteshez és a befogadott árva gyerekekhez, tavaly ugyanitt szálltunk meg. A tulaj az esti sötétből előtűnő motorok hangjára kijött az erkélyre és lazán közölte velünk, hogy nyugodtan menjünk be, állítsunk sátrat, majd reggel fizetünk.

Korábban amikor szerveztük az utunkat, nyilvánosan meghirdettük, hogy bárki bárhol csatlakozhat útközben hozzánk és gurulhatunk rövidebb, hosszabb úton együtt. A többiek, akikkel útközben megbeszéltünk találkozót időközben szállást találtak Makón Steve-nél, de este meglátogattam minket szálláshelyünkön.

Makó - kemping
Makó – kemping

A mai vasárnapunk összegzésként izgalmasra sikeredett, természetesen ma is volt az elmaradhatatlan eső, de most “csak” 150km-t kísért minket. Jó lenne majd később egy olyan esőmentes túrán is részt venni, ahol több mindent meg tudunk nézni. „Magyarország 2 túrán”, ahol majd tudunk menni átkötő rövidebb földutakon, amennyiben a körülmények majd lehetővé teszik nekünk.

Az esti “bölcsességünk” tehát, nem fájt a szemünk sem a portól, sem a fényképezőgép nézőkéjének bámulásától, és még ha lassabban is de tudtunk haladni elég rendesen. A nap végi összesítésben szereplő 597 km-ből 100 kilométer „büntetés” volt, ugyanis valahol Biharkeresztes előtti útszakaszon sikerült minden előzmény nélkül elhagynom a rendszámtáblám.

Gyula
Gyulára érkezve már rendszámtábla nélkül 🙂

Visszamentünk, adtunk magunknak egy lehetőséget, hátha megtaláljuk a rendszámtáblát, előkerül valamelyik út melletti árokból.  Gondosan, lassan, lábtartón állva haladva figyeltük az árok menti utat. Csak a hanyag utazók által hátrahagyott fémhulladékokat és műanyag palackokat találtunk több kilót vagy 50 km-en keresztül…

Na neeem, elég volt ebből, ahhoz nagyon sok van még hátra az útból hogy elpazaroljuk a drága benzint és a hasznos időnket. Addigra már ráadásul mind a két paripából kezdett kifogyni az üzemanyag is. Irány a következő benzinkút és tovább az úticélunkig. Látnivalóból nem jutott annyi mint tegnap, de tartalmas és fárasztó nap volt az bizonyos.

Makó
Makói kempingben találkozott az első csapat

Makón csatlakozott végül hozzánk Vegas (DRBIG), Pajor Zoli és Abai Évi (Transalp 650, Xantus250), Attila pedig eladás előtti utolsó útjára kísérte motorját (DRBig), és Steve jött még elénk köszönteni (XT600).

Térkép:
3. nap útvonala
3. nap útvonala
Harmadik napi látnivalók:
  • Túristvándi vízimalom
  • Tiszakóród – Túr-Bukó, Nagybukó
  • Tiszacsécse – Móricz Zsigmond emlékház
  • Debrecen
  • Álmosd – Bocskai csata emlékmű
  • Begécsi víztároló
  • Gyula
  • Makó

Author: hufi