web analytics

A Mária Valéria híd egy Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget, és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. Hossza 514 méter. A volt határellenőrző pont a szlovák hídfőnél van. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték.

A vashíd sarlós tartószerkezete
A vashíd sarlós tartószerkezete az esztergomi parton
(Részlet az 1885-ben elkészült híd tervrajzából)

Tervezés

A hidat Feketeházy János tervezte, és 1893-ban a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután az érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két és fél év alatt építették fel.

építkezés 1893
építkezés 1893 / fotó:Szilas Sturovo Museum

Az úgynevezett folytvas anyagból készült pályaszerkezetre előbb 24/18 centiméteres fenyőgerendákat, ezekre 5 centiméter vastag pallózatot, majd 10 centiméter vastag, impregnált fakockákból álló burkolatot fektettek. A pályát a főtartók külső oldalán egy-egy konzollal alátámasztott 1,5 méter széles gyalogjárda egészítette ki.
A híd vasszerkezete az Államvasutak gépgyárában készült, és azt az ott dolgozók szerelték össze. A munka méreteiről képet ad, hogy a rácsozat rúdjainak csatlakozásaiban 490 ezer szegecset kellett kézi erővel beverni (az ehhez ma használt légüzemű szerszámokat akkor még nem ismerték).

Az esztergomi új híd felavatása
A hid a Duna balpartjáról nézve. Az esztergomi új híd felavatása. – fotó:Weinwurm Antal

A híd pilléreinek az építésekor, persze, sűrített levegőt alkalmaztak a süllyesztőszekrényekben. Ebben szerencse kísérte a vállalkozást, mert annak ellenére, hogy ma már meg nem engedett módszereket alkalmaztak, baleset mégsem történt (például: ha valahol megakadt a szekrény, a levegő hirtelen kieresztésével segítettek a bajon, vagy a szekrényben szellőztetés nélkül robbantottak). A szerelőállványról azonban többen is leestek, s egy ember bele is fulladt a vízbe. A kezdés után alig több mint másfél évvel 1895 szeptemberére elkészült a híd, s megtartották a próbaterhelését. Mindent rendben találtak…

Az esztergomi új híd felavatása
Az esztergomi új híd a feljárójáról nézve. fotó: Weinwurm Antal

Mi legyen a híd neve?

Először Szent Istvánról akarták elnevezni, aki a hagyomány szerint a híd fölötti Várhegyen épült palotában született, de aztán győzött az alattvalói tisztelet vagy engedelmesség, s I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak egyetlen Budapesten született leányáról Mária Valéria hídnak keresztelték.

Mária Valéria főhercegnő

Hídavató

1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepségek keretében, amin a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros hercegprímás végezte.

A miniszterek és kíséretük megérkezése Esztergomba. Az esztergomi új híd felavatása. – Weinwurm Antal fényképei után.

Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr – Éltető Ákos és Pischinger Gyula – hetente készítettek rajzos jelentést.

1895 július 1-8. heti előrehaladási jelentés /részlet/

1919-ben a szlovákiai oldalon lévő szélső nyílást a légionáriusok lerombolták, ám ezt 1927-re kijavították. A lerobbantott hídrész fölött 1926-ig csak gyaloghídon lehetett átjárni. Aztán a két szomszéd ország egyezségre jutott abban, hogy a hidat helyreállítják és modernizálják. Ez főként abból állt, hogy a pályaszerkezetben a fagerendákat vasbeton lemezzel helyettesítették, a fakockák helyére pedig aszfaltburkolatot fektettek. Erre 1926/27-ben került sor.

1938 november: A Felvidéki területek visszacsatolása: A párkányi hídon honvédeink átvonultak a Dunán

A lerombolt híd

A második világháborút, sajnos, nem úszta meg a híd. A német légierő gépei először 1944. november 5-én próbálták elpusztítani. Nem sikerült nekik. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.

1944 december 26.

A híd megmaradt részei sem kerülték el a megpróbáltatásokat. Az ötvenes években hajó ütközött az egyik mederpillérbe, és azt súlyosan megrongálta.

A kiváló állapotú, több mint száztíz éves vasszerkezet
és az esztergomi hídfő az úgynevezett középcímerrel (Bojtár Ottó fotói)

Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről.

Készítette: Wikipit, CC BY-SA 3.0, Hivatkozás

Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás.

A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették. Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újra gyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték, így az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. Az utolsó – 603 tonnás – ív

2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen akkori EU bővítési biztos. Ez volt az utolsó, második világháborúban felrobbantott híd, ami újjáépült.

Térkép:

forrás: Wiki, keptar, filmhirado, Fortepan,