A „0” kilométerkő szobor a Budapestről induló főutak kilométerszámozásának kezdőpontját szimbolizálja
A Clark Ádám téren 1975. április 4-én avatták fel Borsos Miklós (1906-1990) grafikus, szobrász alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkőszobrot. A szobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta: „KM”. Innen számítják a magyarországi egyszámjegyű főútvonalak kilométereit (a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de a 10-es és a 11-es főutak kilométereit is innen számolják.
A távolság számítás korábban
A “0” kilométerkő állítása nem magyar eredetű szokás, hiszen már az antik Rómában a Fórumon is díszes mérföldkő jelezte az országutak kiindulópontját. Budapest területén a rómaiaknak megvolt a maguk „Nulla mérföldköve” Aquincumban, melytől Pannónia útjainak távolságát számították.
Nálunk a királyi várpalota küszöbén “állt” egykor az úthálózat 0 kilométerkövének szimbóluma, de 1849-ben a Lánchíd építésekor levitték az új híd mellé, később nyoma veszett, elkallódott.
1900 november 30-án Európa harmadik legrégibb autóklubjaként alakult meg a Magyar Automobil Club, mely 1911-ben megkapta a „királyi” címet s ezután már Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) néven működött. A 20. század elején a gyarapodó autmobil tujaldonosok táborát figyelő Festetics Pál gróf vetette fel a közlekedési hálózat kiindulópontjának megjelenítését, amelyet a Hungária Automobil Club karolt fel és valósított meg.
Az első emlékmű – 0 km
Az első hivatalos emlékmű 1932 május 7-től a Kereskedelmi Minisztérium épülete melletti járdán állt Körmendi-Frim Jenő Madonnát (Patrona Hungariae – Magyarok nagyasszonya) ábrázoló, egy méter magas rusicai fehérmárvány – aranyglóriás szobra. 190 cm magas haraszti mészkőoszlop talapzatán három alak (egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető) domborműve jelent meg. A szobor avatásán József Ferenc herceg, Magdolna főhercegnő, illetve az autómobil klub vezetői vettek részt.
Talapzatán felirat adta tudtul: “A magyar országutak kiinduló pontja. 0 Km”.
A II. világháború alatt Budapest ostromakor megsérült szobrot lebontották.
Körmendi-Frim Jenő (1886-1959)
A Budapesten, majd Párizsban, Auguste Rodin mellett tanult Körmendi-Frim Jenő (1886-1959) a számtalan portré, mellszobor, plakett, illetve a feleségével, a festő-keramikus Fejérváry Erzsivel (1887-1980) közösen tervezett, nagy sikerű porcelánszobrai és bábfigurái mellett a főváros első felhőkarcolója, az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti, mára visszabontott tornyú épületegyüttesének díszítésében is részt vett, de emellett számtalan köztéri szobor és épületdísz is az ő munkája. 1939-ben előbb Hollandia több városában rendezett kiállítást, majd feleségével az Egyesült Államokba utaztak, hogy részt vegyenek a New York-i világkiállításon. Közben kitört a második világháború, így többé nem tértek haza. Utolsó éveiket mindketten a chicagói Notre-Dame Egyetemen tanítva töltötték el, de az alkotással sem hagytak fel: az Eugene Kormendivé vált férj például Indiana államban álmodott meg egy háborús emlékművet, Washingtonban pedig egy katolikus központ közel hétméteres Világ Világossága-szobra kötődik a nevéhez.
Megsemmisült Madonna szobor pótlása az ötvenes években
1951-ben a közlekedésügyi minisztérium megbízásából a Fővárosi Tanács egy kevés szobrász számára nyitott pályázatot írt ki. A téma továbbra is figurálisnak kellett legyen. Három meghívott szobrász, Molnár László, Légrádi Vilmos és Palotai Gyula 1952. márciusának első napjaiban küldte be a saját munkáját – tudósít a Magyar Nemzet (1952. március 7.), melynek újságírója még nem tudhatta, hogy ezen hármas egyik tagja, Molnár László kapja meg végül a teljes méretű alkotás elkészítésének lehetőségét.
A „művészi kivitelű, közel 4 méter magas” kilométerkövet végül 1953. november 17-én avatták fel ünnepélyesen, a bal kezével egy autókereket támasztó, a Duna felé tekintő szerelő alakja pedig több mint két évtizeden át figyelte árgus szemekkel a paprikavirágokból álló vörös csillaggal díszített tér körfogalmán áthaladó autósokat. Ezt a szobrot végül 1974-ben áthelyezték a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz.
A mai szobrot 1975. április 4-én állították fel a Clark Ádám téren, a Budavári Sikló előtti parkban.
Milliarium Aureum
Más bel- és külföldi városok is állítottak az utak kiindulópontját megjelölő táblát, szobrot, emlékművet (például Kecskemét, a Kossuth téren). A talán leghíresebb, ha nem is a legrégebbi ezek közül a Milliarium Aureum, amit Augustus császár állíttatott fel a Forum Romanumon. A “minden út Rómába vezet mondás innen veszi eredetét.”
forrás: wikipedia, 24.hu, fortepan, egyker, google
