Bajna
A 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának.
Bajna, Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. A ma is álló épület helyén a Both család 15. század végén – 16. század elején épült udvarháza állt. A bajnai birtokot 1696-ban vásárolta meg Sándor Menyhért, aki Esztergom vármegye alispánja volt. A földesúr 1720 táján vadászkastélyt építtetett a birtokra. Sándor Móric édesapja halálakor örökölte meg az uradalmat. Sándor család a 18. század első felében elbontotta és helyén új, barokk kastélyt épített.
1834 a Kastély építése
Sándor gróf korának egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb építészét, Hild Józsefet kérte fel a klasszicista átépítés megtervezésére, az építkezés idejére a homlokzaton látható 1834-es évszám utal. Ezzel egyidőben a kastélybelső is megújult: a klasszicista enteriőrök tervezője Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője volt, akivel Sándor Móric 1833-as itáliai útján találkozott.
Bajna hírét a Sándor-Metternich kastély adja, ahol 19. század harmincas éveiben élt Sándor Móric. A grófot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával.
A ló belepusztult a mutatványba, Sándor Móricot viszont még most is “ördöglovasként” emlegetik a bajnaiak.
cím: 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc utca 26
Nagyobb térképre váltás
forrás: Wiki, ADT
