Siklósi vár

A Siklósi Vár – mely a város szimbólumává vált – az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlék.

Siklósi vár bejárata

A várat először egy 1294-es oklevélben említik, amikor a Kán nemzetségbeli Suklosiak a birtokosai. 1387-ben Zsigmond király a várat elkobozza és a Garai-család nádori ágának adományozza. A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették a várat gótikus stílusban. 1482-ben a vár újra királyi birtok lett, Mátyás király pedig fiának, Corvin Jánosnak adta. 1507-ben Perényi Imre ostrommal foglalja el a várat. A Perényiek átrendezték, és a reneszánsz szellemében átépítették a várpalotát. Perényi Imre és második felesége Kanizsai Dorottya életük nagy részét a várban töltik, de az 1526-os Mohácsi csata után Dorottya elhagyja Siklóst, először Németújvárra majd Sárvárra költözik, a nádor fia pedig Sárospatakra.

Kanizsai Dorottya

Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban foglalja el és majd 150 éven át jelentős katonai támaszpontként használja. Siklós visszafoglalása után gróf Caprara Eneas császári generális kapja meg, aki hozzákezd a ma is álló hatalmas várkastély kiépítéséhez, de halálával félbe marad a munka. A kastély befejezése már a Batthyány család nevéhez fűződik a 18. században. 1873-ban Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolja meg a várat és ők az utolsó birtokosai. 1929-ben műemlékké nyilvánították, 1944-ben a Honvédkincstár vásárolta meg és átalakítani kívánta. A megbontott és a világháború során erősen megrongálódott várnak 1955-ig nem volt gazdája. Baranya megye Tanácsa saját kezelésbe vette és helyreállította. A vár az állam tulajdona. 2000-ben a vár kezelését a Siklósi Várszínház Kht. vette át, ami ma már Nonprofit Közhasznú Kft.-ként működik.

Siklósi vár makett
Történelmi korszakok:
A SOKLYOSY-család:

900-1387-ig volt Siklós és a siklósi vár birtokosa. A család a honfoglaló KÁN nemzetség egyik törzséből származott. Évszázadokon át kiváló férfiakat adott a hazának. Zsigmond magyar király (1378-1389) vetett véget hatalmuknak. Kegyvesztett lett. Minden rangjuktól és birtokaiktól megfosztotta őket.

A KAKAS és a PÁSZTÓI-család:

A kegyvesztett siklósi várúr birtokait a KAKAS LÁSZLÓ és JÁNOS mesterek, valamint a PÁSZTÓI LÁSZLÓ és JÁNOS kapták meg. A két család birtoklása csak húsvéti királyság volt. A hatalmas birtok még 1395 előtt a Garák kezébe került.

A GARÁK kora (1394-1482):

A család első kiválósága GARA MIKLÓS, Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt tűnt fel. A család fontos szerepet töltött be történelmünkben. Miklós macsói bán, majd horvát bán volt. 1375-től 10 éven át az ország nádor. Siklós ekkor a nádor városa (civitas palatinalis).
A korszak legtehetségesebb államférfia fia MIKLÓS volt. Zsigmond híve, közeli rokona. Amikor a magyar főurak fellázadtak a király ellen, azt a siklósi várba menekítette. 1401 januárjától-októberig tisztes őrizetben itt volt a király. kedvenc szobája ma is látható. Miklós három évtizeden át az ország nádora volt.
Fia LÁSZLÓ apja örökébe lépve 1447-ben nádor lett. Az ő idejében ostromolta meg sikertelenül Siklós várát HUNYADI JÁNOS. László idejében javában dúlt az országban a feudális anarchia, melynek részese volt. Hunyadi László kivégzése is ekkor történt. Az utolsó Gara JÓB volt. A siklósi várkápolna egyik freskója őrzi emlékét. 1482-ben halt meg. A család idejében Siklós és a siklósi vár központi helyet foglalt el az országban. Országos és európai elhatározások színhelye volt.

CORVIN JÁNOS (1482-1504):

Gara Jób utód nélkül halt meg, így a birtok visszaszállt a királyra. Mátyás király fiának, JÁNOS hercegnek adományozta a várat és a birtokokat. 1504-ben halt meg. Siklóson soha nem járt. Fia Kristóf is meghalt 1505-ben. A vár ismét a koronára szállt.

INTERVALLUM.
A várnak 1504-1515 között nem volt ura. Jagelló II. ULÁSZLÓ királytól néhány évre UJLAKY LŐRINC kapta meg a várat. 1508-ban már STILJANOVICS ISTVÁN szerb herceget és népét látjuk itt. 7 évig Siklósról kormányozta a szerbeket. A török elől menekülő szerbeket a király fogadta be azzal, hogy védjék a déli határt. A szerb despotát a város melletti dombon, az ún. Göntéren temették el, majd szentté avatva a horvát Sisatovac-i kolostorban helyezték végső nyugalomra.

A PERÉNYIEK-kora (1515-1543):

Perényi IMRE kiváló államférfi II. Ulászló alatt tűnt fel. Hatalmas főúr, nádorispán. Siklós ismét a nádor városa. A királytól kapták ajándékul a várat és a birtokokat, sőt Perényi Imre nádor, birodalmi hercegi rangot is kapott. Első felesége Báthori Magdolna halála után az elhunyt valpovói, Geréb Péter várúr özvegye, Kanizsay Dorottya lett a felesége. Hatalmas vagyon birtokosa lett. Az ország déli részének védelmét rá bízták.
Halála után a legendás Kanizsay Dorottya irányította az uradalmat, és a két mostohagyermek nevelését. Ferenc, aki Nagyvárad püspöke volt és Péter ott voltak a mohácsi csatában. Ferenc ott lelte halálát. Kanizsay Dorottya, aki jobbágyaival eltemette a mohácsi csata áldozatait, megtalálta Ferenc holttestét.

Kanizsay Dorottya:

Kanizsai Dorottya magyar főúrnő, más szóval: nagyasszony. Születési dátuma pontosan nem ismert, valószínűleg a 15. század legvége. Férje halála után, talán ő volt az első nő, aki saját címert kért és kapott az uralkodótól. Messze földön ismert volt szerteágazó műveltsége, nyelvtudása, így nemesi családok sűrűn küldték hozzá leánygyermekeiket neveltetésre. Amitől máig tisztelettel emlékezünk rá, az a mohácsi nemzettemetés volt. A történet szerint :1526 augusztus 29.után, a Mohács környéki papok , valamint ,300 jobbágy segítségével közös sírba temette a több tízezer elesettet, megadva számukra a végtisztességet. Az ő emlékezetére készült 1928-ban a Haranghy-Palka szerzőpáros által jegyzett üvegfestmény, a Mohácsi Csatatéri kápolnába.

A vár úrnőjének halála után Perényi PÉTER örökölte a nagy vagyont. Magas méltóságokat töltött be. Koronaőr volt. Ebben az időben Siklóson voltak a koronázási jelvények. Volt idő, amikor magyar királynak akarták megválasztani. Korának valamennyi ellentmondását magán viselte. Igazi reneszánsz ember volt. 1542-ben Ferdinánd király “árulás” címét börtönbe záratta. 5 évig volt rab. A főurak nyomására szabadon engedték, de nem sokáig élt, 1548-ban meghalt. Sárospatakon temették el. Két gyermeke volt. FERENC, akit szabadulásáért-amikor elfogták-, zálogba adott és többé soha nem látott, és GÁBOR, aki tüneményes pályát futott be. Nagyon fiatalon, 35 éves korában meghalt. A családnak nagyon sokat köszönhetett Siklós és vára. Munkájuk nyomon követhető, építkezéseik ma is láthatóak.

A TÖRÖKVILÁG (1543-1686):

A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a török szabad elvonulást ígért a vár népének. A török nem állta a szavát. Galád módon orvul lekaszabolta a békésen elvonuló magyarokat. 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor.
E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely Európa Nostra díjat is kapott. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona.

CAPRARA AENEÁS:

Császári hadvezér, aki a felszabadító harcokban részt vett, jutalmul kapta meg a várat. Az olasz származású tábornok rövid ideig volt siklósi birtokos. 1701-ben meghalt. Örökösei 1728-ban eladták a birtokot Batthyány Ádám gróf özvegyének, STRATTMANN ELEONÓRA nagyasszonynak.

A BATTHYÁNY-család (1728-1849):

Az özvegy 96.200 forintért vette meg a hatalmas birtokot. Két gyermeke volt, Lajos és Károly grófok.
BATTHYÁNY LAJOS gróf volt Magyarország utolsó nemzeti nádora.Batthyány Károly hercegi rangot kapott, amely utódai kihalása miatt Gróf Batthyány Lajos nádor /1696-1765/ legidősebb fiára és az ő elsőszülött férfi leszármazóira szállt. A várat és az uradalmat a nádor fiatalabb fiától Tivadartól származó grófi ág birtokolta. Legjelentősebb tagja a reformkori főúri liberális ellenzék kiemelkedő politikusa gróf Batthyány Kázmér /1807-1854/ volt, aki élen járt a jobbágyság felszabadítását jelentő örökváltság-szerződések megkötésében. Siklósi uradalma jobbágyaival 1847-ben kötött örökváltság szerződést.Az 1848-49-es polgári forradalomban és szabadságharcban szintén kiemelkedő szerepet játszott a második független magyar kormány külügyminisztereként. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba menekült, ott is halt meg és lett eltemetve. Utóbb hamvait hazahozták és a siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Távollétében halálra és birtokelkobzásra ítélték. A siklósi birtokokat csak fívére tudta visszaszerezni az 1860-as években..Kancellársága alatt történt Mária Terézia koronázása a pozsonyi országgyűlésen, ahol elhangzott a “vitam et sangvinem” (életünket és vérünket) felkiáltás.

Benyovszky családról:

A siklósi vár utolsó birtokosa a Benyovszky család volt. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyányi családtól 1873-ban. Tőle, idősebb fia Móric örökölte a várat és az uradalmat. Gróf Benyovszky Móric/1872-1936/ és öccse Rudolf/1874-1955/ anyjuk Ocskay Erzsébet révén ükunokái voltak a Benyovszky család legismertebb tagjának gróf Benyovszky Móric/1741-1786/ világutazónak, madagaszkári királynak. Grófi rangot örökbefogadás révén nyertek a fivérek 1902-ben uralkodói jóváhagyással. (Gróf Benyovszky Mórictól származik a család ifjabb grófi ága). A gróf jelentős közéleti személyiség volt, Siklós város és Baranya megye közéletében egyaránt meghatározó szerepet töltött be. Kétszer került a parlamentbe a siklósi választókerület képviselőjeként, és háromszor töltötte be Baranya Vármegye főispáni tisztét. A Siklóson töltött évek alatt berendezte a vár addig üresen álló termeit. Felesége Batthyány Lujza grófnő, férje halála után eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. 4.A Kincstár tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de a második világháború kitörése meghiúsította az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.

Siklósi vár belső udvara
Kapcsolat:

forrás: templomablak anno, siklos.hu

Author: hufi