Vár története
Somoskő vulkáni kúpján emelkedő várat a Kacsics nemzetség építette az 1240-es tatárjárás után. A vár építéséhez felhasználták a sokszögletes bazaltoszlopok egy részét is. A várudvart és a palotát fokozatosan erősítették meg a két kerek toronnyal, a harmadik torony a barbakánnal a vár bejáratát védte. Somoskő első megnevezése 1323-ból való, 1455-ben Várallya néven említik.
1310-ben Csák Máté birtokolta, halála után 1321-ben a király birtokába, majd 1323-ban (1323,Sumusu) Károly Róbert Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adományozta. Az 1411 évben történt összeírás alkalmával Szécsényi László és Simon közös birtoknak jelentették ki a várat, de 1455-ben már csak Szécsényi László birtokában találjuk. 1461-ben Szécsényi László halála után királyi adományként Országh család, majd Lossonczy család birtoka lett. 1548-ban csak a Lossonczy család volt a terület földesura.
Az 1560-as években Balassi Bálint gyakran látogatott ide Losonczi Annához, akikhez a „Júlia” dalokat írta. 1576-ban a vár Ali bég vezetésével török kézre került, majd 17 évi török megszállás után 1593-ban sikerült visszafoglalni. A várat és a hozzá tartozó uradalmat a XVI. Század végén, 1598-ban Forgách Zsigmond földesúr szerezte meg.
1618-ban az országgyűlés a vár megerősítéséről döntött. A vár eredeti formája teljesen egészen nem ismert. Valószínűleg háromszög alapzatú, bástya nélküli volt. Később gótikus kastéllyal és bejárati toronnyal gazdagodott. A XVI. Századi átépítés során kibővítették két ágyútoronnyal, egy körbástyával és a vár északi és déli részén található épületekkel.
A vár belterét vésett formákkal díszítették. Legfiatalabb része valószínűleg a hatszögletű bástya. A Rákóczi hadjárat során vér nélkül került kuruc kézre 1703-ban, s mint egyetlen kuruc vár 7 évig maradt a szabadságharcosok kezén. A császári önkényuralom idején az akkori birtokos Ráday Pál nem engedte a várat felrobbantani, a császári parancsot kijátszva csak a tetőszerkezet egy részét gyújtotta fel. A vár 1826-ban azonban leégett.
Terület visszacsatolása Magyarországhoz
A trianoni békeszerződés a várromot Csehszlovákiának ítélte, viszont Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor elérte (egy francia antanttiszt életmentő műtétéért), hogy a Nagykövetek Tanácsa mégis Magyarországnak ítélje Somoskőújfalut, Somoskőt, a bazaltbányát (de a várat nem).
A terület 1924. február 15-én lett ismét Magyarország része.
Petőfi kunyhó
1845 június 12-i Somoskő és Salgó váránál tett látogatásakor a legenda szerint ebben a kunyhóban szállt meg Petőfi Sándor.
Somoskői bazaltorgona
Somoskő elnevezés a somfával borított követ jelent, amelyből ma sem szűkölködik a vidék. Más értelmezés szerint az elnevezés a hasadozni=somosodni jelentésre vezethető vissza. Az 526 méter magas Somoskő északi oldalán van a Bazaltzuhatag, ahol a bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. A bazaltömlés a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.
Ezen kívül a világon mindössze négy helyen található még meg ez a fajta geológiai ritkaság. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a 9 m magasságot is elérik. Ezek egy részét is felhasználták a somoskői vár építéséhez.
Hasznos információk:
Árak és belépőjegyek a várba
Jegyet vásárolhatunk Euroban és Forintban is. Online nincs lehetőség jegyet venni.
Felnőtt jegy: 1,5 euró ; Gyerek jegy: 0,5 euró ; (Az árak időközben változhatnak!)
Elérhetőségek:
Facebook oldal
Telefonszám: +421 47/449 11 54
vár koordinátái: 48.171445, 19.857262
forrás: Wiki, youtube, facebook
