A Bakonyban megforgatják a szelet. Krúdy Gyula „Téli szél a Bakonyban” című művében már megírta, hogy ez a térség az ország egyik legszelesebb helye. A Bakony legmagasabban fekvő faluja Tés, Várpalotától 14, Zirctől 32 km-re fekszik. A tenger szintje felett 465 méter magasanlévő fennsíkra települt. A szeles nehezen megközelíthető fennsíkon egykor négyszélmalom állt, mára azonban ezekből csak kettő maradt meg kitűnő állapotban. A Rotter és Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található.
A tési fennsík egykor királyi vadaskert volt és a környékhez több Mátyás monda is fűződik.
Szélmalom
A Tési Szélmalmok ipartörténeti emlékek, ma is működőképes állapotban. Az 1840-ben épült Helt-féle (Pircher János malomács építette) és az 1924-ben épült Ozi-féle (Ozi József asztalos építette) szélmalmok jellegzetessége: a körbeforgatható zsindelytető, a kőből készült malomtörzs és a hat vitorla. A dunántúli szélmalomipar utolsó emlékei fénykorukban gabonát őröltek, maximális kapacitásuk kedvező szélviszonyok mellett napi 400 kg volt.
Helt-féle malom
Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve. Kis ablakainak áthidaló öve szegmens-íves . Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár kő van és 8-as vámra dolgozott, ami azt jelentette, hogy minden 100kg örleményből 8kg a molnárt illette. A Helt-malom az 1950-es évek végéig őrölte a gabonát, és ma is működőképes.
A molnár munkája
A molnár feladata a tulajdonképpeni őrlésen túl sokrétű volt. Állandóan figyelnie kellett az időjárást és természetesen elsősorban a széljárást. A megfelelő irányba kellett fordítania a szerkezetet a szélirány változásakor. A szélsebességhez úgy alkalmazkodtak, hogy kisebb szélben nagyobb felületű vitorlát vontak fel és csak egy kőpárral őröltek, nagyobb szélben két kőpárral és kurtították a vitorlát. Orkánok idején a vitorlákat bevonták és elfordították a szélkereket, mert egyébként megrongálódhatott a szerkezet, a tető fel is borulhatott. A szélmolnár munkája állandó éjjel-nappali figyelmet igényelt, szélcsendes időben pedig kényszerpihenőre volt kárhoztatva. A javításokat, karbantartást szélcsendes időkben végezték. A molnár végezte el a szükséges ácsmunkákat beleértve a majdnem teljesen fából készült gépészeti berendezés javítását is, de a malomkövet is ő vágta. Így elmondható, hogy a szélmolnárok ügyeskezű, a kor színvonalához képest sokoldalúan képzett mesteremberek voltak. Szakértelmük odáig terjedt, hogy gyakran maguk vállalkoztak új szélmalmok építésére is.
Kovácsműhely
Ugyanitt található, egy század eleji, eredeti szerszámokkal felszerelt kovácsműhely, valamint régi földművelő eszközök és használati tárgyakat bemutató udvar.
Nyitvatartás
A múzeumok megtekinthetők keddtől vasárnapig, 9:00-16:00 óráig, hétfő szünnap, a kulcs Cseszneki Ferencnél átvehető. (8109 Tés, Táncsics Mihály utca 20. Telefon: +36 88 469007, +36 20 4481033)
Idegenvezetés kérhető (kb. 30perc) vagy megoldható a malom ajtaján található QR kóddal, mobilos idegenvezetéssel. Kisebb ajándéktárgyak (hűtőmágnes, túrabotra jelvény, kulacstartó) vásárolhatók.
Látnivalók Tés községben
Látképi hatása miatt említést érdemel a község közepén álló katolikus templom körüli hársfa csoport, valamint nyáron, a Kopasz-hegy oldalán ringó árvalányhaj. Nagyon szép kirándulóhelyek a Római-fürdő, a Gaja patak festői szurdokvölgy 7 kilométerre Bakonynána irányában. Ilyen környezetben fekszik Tés, hitelt érdemlően immár több mint 900 éve.
forrás: részben az eredeti szórolap szövegezése a Tulajdonos engedélyével, Garas Mariann, Tés, Wiki
