Velemér, Fények temploma
Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.
Aquila János freskói
Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik, ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak (Scentrynitas) szentelték.
Freskóit 1377–78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette.
A reformáció idején, 1560 körül a földbirtokos Batthyány család és vele a falu is, a reformáció helvét irányzatához csatlakozott. Nemcsak a szentek tiszteletét, de képzőművészeti ábrázolásukat is elvetik, a faliképeket az országos gyakorlatnak megfelelően lemeszelik.
Ellenreformáció
Az ellenreformáció során a lakosság református maradt, de templomot az osztrák megszállók visszaadták a katolikus egyháznak (1732-ben már bizonnyal ismét katolikus volt). A hívek nélkül maradt épület leromlott, kis híján el is pusztult – 1808-ban a tető rossz állapota miatt már nem tartottak benne miséket, a beverő eső leoldotta mészréteget, és alatta a freskók is pusztulni kezdtek. Az 1800-as évek második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt, hajójában fák nőttek. A képek jó részét csak Rómer Flóris felméréséből ismerjük.
1863-ban Gózon Imre szentgyörgyvölgyi református tanító vezette el a templomhoz Rómer Flórist, aki az épületet rémes állapotban találta: hiányzott a hajó és a torony tetőzete, a padlót állati ürülék borította, közötte tábortüzek nyomaival. Mindez arra utalt, hogy az épületet a környék szegényei és állatai használják. Az épület arányai és a festmények megragadták Rómert, aki ezért megbízta a pályakezdő Storno Ferencet, hogy készítsen rajzokat a templomról és a freskókról.
A templom újjáépítése
Gózon Imre minden befolyását latba vetve elérte, hogy a szombathelyi egyházmegye fedesse be az épületet, ezt Szenczy Ferenc szombathelyi püspök meg is tette (1864-ben vagy 1865-ben). A tetőn azonban átszivárgott a víz, és tovább rongálta a képeket.
1874-ben adta közre Rómer Flóris a templom és képeinek részletes leírását – ő a képeket a mainál még jobb, teljesebb állapotban láthatta.
Az 1919-es Tanácsköztársaság idején az orosz hadifogságból visszatért Szabó István, a falu későbbi iskolaigazgatója által szervezett szegényparaszt csoport (amit a lakosság „kuliter banda” néven emlegetett) le akarta bontani a romos templomot, hogy a kövekből istállót építsen.
1940-ben látogatta meg a templomot Pável Ágoston, a szombathelyi múzeum igazgatója, és megállapította, hogy a már szinte romos épület alig látszik ki a gaz és cserjék sűrűjéből.
Napjainkban
A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták (1941-ben, 1956–1966 között, 1967–68-ban és végül 2003-ban). A kis templom az eredetinek megfelelően helyreállítható tetőzet kivételével őrzi az 1300-as évek végén megteremtett képét és lenyűgöző, bensőséges hangulatát. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is.
Térképen:
Fény-ima a Veleméri templomban
Gyakorlati tudnivalók:
Cím: Velemér, Paprét
Nyitvatartás: Hétfő – Vasárnap: 9.00 – 16.00, hétfőn 15 óráig.
Más időpontban előzetes egyeztetés alapján látogatható.
Belépődíjak: Adományjegy képeslap ellenében: Felnőtt: 400,-Ft, Gyermek: 200,-Ft.
Telefonszám: +36 30 378-9540
forrás: Wiki, google térkép, Régi falképek Magyarországon, kirándulástippek
