Szombathelyi szállásadónk Balogh Zoli volt az utolsó éjszakán. 9 naposra terveztük a túránkat, de nem is gondoltuk volna, hogy a sok eső miatt nem tudunk megközelíteni érdekes helyszíneket, várakat, ezért egy maratoni 48 órás befejező út sikeredett a végére.
Visszatérve a jó kis reggelihez, a hagymás-kolbászos rántotta felett megbeszéltük, hogy a 8. napon kicsit körbejárjuk Szombathelyet, Zoli megmutat pár helyszínt, mert már nem tud tovább velünk tartani. Szerencsénkre éjszakára minden vizes cuccunkat ki tudtunk szárítani lent a garázsban reggelre.
Szombathely – “nyugat királynője”
Magyarország egyik legrégebbi városa, melyet a nyugat királynőjének is neveznek. Első látnivalónk a főtérre vezetett, ami a történelmi belváros részeként máig is őrzi a a középkori formáját. A fő tér, korábban piactér adott helyet több évszázadon keresztül a szombathelyi heti és országos vásároknak. 2000-ben helyezték át a Fő térre az egykor a 1711-es pestis járvány áldozatai emlékére állított Szentháromság szobrot, melyen a város nyitott kapukat ábrázoló címere látható. 1716-ban Szombathelyen tűzvész pusztított és az emlékoszlop megsemmisült. A városnak nagy jelentőségű volt az emlékmű, a tiszteletadás és a megemlékezés, ezért 1869-ben közadakozásból egy új a ma is látható neoromantikus stílusú emlékművet készíttettek Hudetz János szobrászművésszel.
Emlékművekből, szobrokból és műemlék épületekből rengeteget találunk a környéken, egész napos programot kitenne. Nem messze innen található a “Szombathelyi Polgárok” négyalakos szoborcsoport, Körössényi Tamás szobrászművész alkotása 1985-ből.
Savaria múltja már kétezer évre tekint vissza, a férfialakos kompozícióval ennek állítottak emléket, amely a Savariaba éppen megérkező római polgárokat ábrázolja. A római férfiak koruk szerint időrendi sorrendben állnak fel, és az élet körforgását hivatottak szimbolizálni, ahogyan a nemzedékek nemzedékre követik egymást.
Székesegyházat Szily János püspök építette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve. Egyebek mellett arról híres, hogy itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet.
A székesegyház építése Szombathely kultúrtörténetének két meghatározó nevéhez fűződik. Főként az első püspök és „második városalapító” Szily János mozgatta a szálakat. Ez az erős akaratú és fáradhatatlanul szervező ember mert nagyot álmodni: Ötezer főt befogadó székesegyházat alapított akkor, amikor a város összlakossága mindössze 2800 volt. A másik főszereplő természetesen Hefele Menyhért, a tervező volt, aki ezzel az épülettel alkotta meg élete főművét. (A szomszédságban található püspöki palota és az Eölbey-ház szintén az ő munkája.)
Az építkezéshez – a lakossági tiltakozás ellenére – lebontották az akkor már nagyon rossz állapotban levő várpalotát és vártemplomot. A munkálatok 1791-től 23 éven keresztül tartottak, s az 1814-ban elkészült műnek már a kortársak is csodájára jártak.
Nem akarom magam sokszor ismételni, de bejárni nem lehet egy nap minden nevezetességet, ezért felsorolok párat, ha itt jársz legyen miből válogatni.
- Savaria Múzeum – 9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9.
- Sala Terrana – hazánk első múzeuma
- Szombathelyi zsinagóga
- Alma Mater szobor
- Scmidt Múzeum – Smidt Lajos (1903-75) sebész főorvos gyűjteménye
- Szombathelyi Képtár – 1985-ben nílt meg XVII-XX. szd. művei
- Járdányi Paulovics István Romkert
- Megyeháza
- Császárkő
- Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház
- Szombathelyi Tófürdő
- Csónakázó tó
- Skanzen
Szombathelyi látogatásunk lezárásaként csináltunk egy közös képet a Felszabadulási Emlékműnél, majd elváltunk Zolitól, megköszönve, hogy megismerhettük, szállást adott és idegen vezetett minket.
Szombathelyet hátrahagyva Bucsu irányában hagytuk el a város végét jelző táblát, majd Bozsok-Kőszegszerdahely vonalon jutottunk el Velem településig.
Bucsu határában megnéztük a közlekedési emlékhelyet, ahol korábbi vasúti megállóhely található, az egykori 21-es számú Szombathely-Pinkafő szárnyvonalon. Az 1888-ban megnyitott vasútvonalat az 1920-as trianoni békeszerződés utáni új határvonal magyar szempontból a legkevésbé kedvező módon metszette. Így a határátmenet 1948-as megszűnése után magyar oldalon a mozdonyvontatású szerelvények Torony állomástól Bucsu megállóhelyig “toltmenetben” közlekedtek, egészen a vonal 1960-as felszámolásig. Ezen a vonalon található – a gyalogos hídként ma is üzemben lévő – szombathelyi Perint-híd, melyet a menekülő német csapatok robbantottak fel 1945-ben. A későbbi helyreállításkor az eredeti híd nyugati oldalát levágták, s egy ideiglenes pótlással üzemelt 1960-ig.
A vasúti töltés az emlékhelytől a határig kivehető – Szombathely felé pedig több helyen még teljesen megvan, tekintve, hogy itt néhol magas töltésen haladt a vonal -, az országhatár irányában 1976-ig egy másik őrház is állt („Virág ház”).
A Közlekedési Emlékhely közvetlen közelében egy római kori boltíves vízvezeték maradványai vannak feltárva, ami a mai napig funkcionál.
Kőszerdahelyen feltétlenül meg kell állni a vízimalom mellett, bár sajnos nem látogatható az épület, inkább csak egy helyi nevezetesség.
Novákfalva-Üdülőfalu viszont már egy érdekes kis hely Velem határában. A festői környezetben lévő, kristálytiszta levegőjű üdülőfalu távol a városok zajától helyezkedik el, így az idelátogatóknak zavartalan pihenésben, testi-lelki felfrissülésben, aktív kikapcsolódásban lehet részük. Igazi hagyományőrző hely, sok kis apartmanházzal, étteremmel, kemencékkel, finom ételekkel, különböző rendezvényekkel az év minden napján.
Messziről figyelmesek lettünk egy hófehér falazatú, piros tetős kápolnára, amely az erdőben megbújva, a domb oldalán helyezkedett el, fentről “figyelve” a települést.
Felmotoroztunk egészen a kápolnáig, bár hangsúlyozom, hogy van parkolója és az erdőn keresztül szigorúan tilos járművel megközelíteni. A motorok felmálházva sok mozdítható dolgot tartalmazott, ezért döntöttünk csak amellett, hogy kivételesen megszegjük a szabályokat és a kápolna mellett keresünk parkolóhelyet, amíg fotózunk és körbejárjuk a kápolnát.
Nem ismertük a történetét, de rövid fotózás után megjelent mellettünk egy pap, aki figyelmezettet minket, hogy nem szabályos, amit tettünk. Természetesen nem akartunk tolakodók lenni, és csak fotók miatt jöttünk fel, ezért megbocsájtott nekünk és cserébe bevezetett a kápolna belsejébe minket. A felújítás alatt felállványozott épület abban az időben nem volt látogatható, mi mégis egy olyan részletes tájékoztatást kaptunk, hogy szemünk-szánk nyitva maradt a csodálkozástól. Mindez természetesen nem volt ingyen, kiderült, hogy a pap tenyérjóslással foglalkozik.
Először hitetlenül nyújtotta Rones barátom a tenyerét oda, de mintha egy nyitott könyvet olvasna a kedves pap, úgy került napvilágra barátom életútja, mindkettőnket ledöbbentve. Tényszerű volt és a nagyobb eseményeket, családi összefüggéseket mind eltalálva, persze teljesen folyamatosan, szép ízes mondatokban tálalva.
Amikor rám került a sor, már meg sem lepődtem amikor sorolni kezdte az a különböző eseményeket, de egy dolognál fennakadt…ezt nem mondhatom el! – mondta
Teljesen meglepődve, a kíváncsiságtól egyre jobban kezdett verni a szívem, csak annyit mondott, hogy egy hatalmas öröm fog érni a közeljövőben, de nem mondhatja el előre, de nyugodjak meg, minden rendben lesz. Azóta már tudom, hogy mi volt a hatalmas öröm, 2008.07.08-án megszületett Bálint fiam, teljesen egészségesen. Az öröm azóta sem marad el, minden nap egy csoda.
Ide még visszatérek fiammal és remélem, hogy találkozom majd azzal a csodálatos pappal is, hogy be tudjam neki mutatni a “nagy titkot”.
Velem – Szent Vid kápolna a Kőszegi-hegység “bájos őrszeme”
589 méteres Szent Vid-hegy tetején álló fehérre meszelt, piros tetejű kis kápolna és környéke. A Velem község felett őrszemként magasodó kápolnát gyalog és autóval is könnyen meg lehet közelíteni. A hely népszerűségét a parádés kilátás és a gyönyörű erdei környezet fokozza.
A kápolna rövid története A bronzkorban a Szent Vid-kápolna helyén kiterjedt és nagy jelentőségű város feküdt, melynek házait a hegygerinc körüli mesterséges teraszokra építették. Később a Római Birodalom idejében egy őrtorony állt itt. Innen jól védhető volt az a vízvezeték-rendszer, amely az egykori Savaria (mai Szombathely) vízellátását biztosította. Majd avarok népesítették be a környéket, temetkezési helyeik régészeti feltárása folyamatban van. Az Árpád-korban is erődített hely volt, amit állítólag Jurisics Miklós a kőszegi várral együtt védelmezett a török ellen.
Helyén 1713-ban Hilerian szerzetes építtetett remetelakot és kápolnát. Az egyhajós barokk épület mai alakját 1859-ben alakították ki. Ha elindulunk a kápolna melletti lépcsősoron, akkor egy terasszal lejjebb ereszkedhetünk. Innen jól látható az egykori település szerkezete, teraszrendszere.
Kőszeg
Kőszegre pontosan ebédidőben és napsütésben értünk, így nem is volt kérdés, egy jó ebéd és kávé az étterem teraszán.
Nagycenk, Széchényi-mauzóleum, szerencsére nyitvatartási időben meg tudtuk tekinteni. A családi sírboltot Széchényi Ferenc a család elhunyt tagjai számára létesítetett, „… hogy fiait és unokát ne csak életökben kapcsolja össze atyafiságos szeretet, hanem holtuk után vele és anyjukkal együtt nyugodjanak.”
A sírboltban később a család tagjai a Széchényi Ferenc által meghatározott rend szerint temetkezhettek. Ma 48 Széchényi-családtag piheni itt.
Újhermes
Harka- Sopron vonalon továbbindulva újabb kitérőt tettünk a határhoz legközelebbi településeket keresve, így bukkantunk rá Újhermesre. Az egykori bányásztelepülés ma már Sopron része, Brennbergbányához tartozik.
Itt található az egykori határőr laktanya, amely napjainkban már eléggé elhanyagolttá vált, korábban itt 30 határőr, 10 szolgálati kutya állomásozott. A Soproni-hegység magyarországi legmagasabb pontja az innen nem messze található 557 méter magas Magas-bérc, illetve a rajta található Magas-bérci-kilátó. Újhermesről találtam egy 1975-ben készült betiltott dokumentumfilmet, ami különösen elgondolkodtató lehet a mai ember számára, a mondanivalója elég szomorú.
Bár Sopron a rendszerváltást követően jobban be tudott csatlakozni az ország vérkeringésébe, Brennbergbánya még ma is szenvedi azokat, amit az 1975-ben forgatott, és azon nyomban betiltott kordokumentumfilm vázol.
Sopron
Sopronba érkezve ismét számtalan nevezetesség, kilátó, múzeum áll a nagyközönség számára, szinte felsorolni sem lehet. Taródi Vár, Károly-kilátó, TV-torony, Magas-bérc kilátó mellett még az éhes vándor is talál magának bőséges választékot az éttermekből.
Páneurópai Piknik
1989 május 2-án a magyar-osztrák határon megkezdődött a műszaki határzár, az ún. vasfüggöny lebontása, ezt követően több száz keletnémet állampolgár szökött át a zöld határon Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba. Miután Berlin nem korlátozta a szocialista táborba történő utazásokat, sok Nyugatra vágyó keletnémet az NSZK budapesti, varsói és prágai nagykövetségein kért menedéket. Budapesten eleinte a viszonylag kicsi nyugatnémet követségen tartózkodtak a menekülők, de számuk hamarosan több ezerre duzzadt, így táborokban helyezték el őket: az első nagyobb csoportot annak a zugligeti Szarvas Gábor utcai templomnak a kertjében, amelynek papja Kozma Imre atya volt.
Páneurópai Piknik emlékhely megtekintése után tartottunk egy rövid pihenőt, kezdett sötétedni, el kellett dönteni, hogy hol fogunk megszállni. Úgy határoztunk, hogy most van ez egyetlen olyan nap, amikor nem kaptunk esőt délután, így folytatjuk utunk, ameddig csak tudjuk, a végén úgyis Esztergom volt a cél. Hegyeshalomnál a sötétben motorozva sajnos benéztem a GPS jelzését, pontosabban nem volt semmilyen irány rajta, nem navigált. Az eredmény az lett, hogy a határ melletti földúton eltévedtünk, határőrök mondták meg mi a helyes irány.
A helye útra tévedve ismét róttuk a hazavető úton a kilométereket, leginkább arra figyeltünk, hogy ne aludjunk el a motoron az éjszaka közepette, hajnalra odaérjük a 9 nappal korábbi kiindulópontunkra, az Esztergomi Bazilika parkolójába. Többször meg kellett állnunk felfrissülni, hol én, hol Rones barátom ment elöl utat mutatva a másiknak és végül a kilencedik nap hajnalán meg is érkeztünk.
Fárasztó és eseménydús napokat tudhattunk magunk mögött, nem kevés kilométert mentünk, de az eső és a helyenként ítéletidő ellenére azonnal tudtuk volna folytatni utunkat tovább.
Rengeteg dolgot tapasztaltunk, sok barátot, ismerőst szereztünk a túra során, nem is gondoltuk, hogy ilyen sokan érdeklődnek még Magyarország nevezetességei iránt. Motorral ajánlom mindenképpen bejárni az országot, hiszen olyan helyekre is eljutsz, ahová sem gyalog, sem kocsival nem fogsz eljutni. Köszönöm a barátoknak, az útközben hozzánk csatlakozó motorosoknak, a családomnak és leginkább Rones barátomnak ezt a páratlan élmény!
Térkép:
Nyolcadik – Kilencedik napi látnivalók
- Szombathely (felsorolás feljebb)
- Bucsu, Közlekedési Emlékhely, római kori vízvezeték részlete
- Kőszegszerdahely, Vízimalom
- Velem, Novákfalva-Üdülőfalu
- Velem, Szent Vid kápolna
- Velem, Korona bunker – Szent Korona őrzőhelye 1944.12.29-1945.03.19 között, Kálvária utca
- Velem, Szépkilátó
- Irottkő tanösvény
- Kőszeg, Királyvölgyi öreg gesztenye emlékhely
- Kőszeg, Szulejmán-kilátó
- Kőszeg, Kőszegi Kálvária templom
- Kőszeg, Hétforrás
- Kőszeg, Jurisics Miklós Vármúzeum
- Cák, Cáki pincesor – Szabadtéri Néprajzi Múzeum
- Nagycenk, Széchenyi kastély
- Sopron, TV Torony
- Sopron, Károly-kilátó
- Sopron, Várhely-Kilátó
- Sopron, Magas-bérc kilátó
- Sopron, Kocsma templom
- Brennbergbánya, A brennbergi harangláb
- Újhermes, Új Hermes akna
- Görbehalmi Bányamúzeum
- Nagycenk, Széchenyi Mauzóleum
