Megközelíthetősége:
A város felett magasodó Kő-hegy Tatabánya felé néző sziklaperemén áll a Turul-emlékmű. Megközelíthető gyalog a vasút és buszállomás felől, az M1-es autópálya alatt áthaladva, majd egy meredek, hosszú lépcsőkkel tarkított úton.
Autóval a város keleti részéről induló Panoráma úton juthatunk az emlékműhöz közeli parkolóba.
Története:
Kézai Simon krónikája szerint Árpád vezér seregei a mai Tatabánya (akkor Bánhida) területén győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait 907-ben.
Az 1896-os Milenniumi ünnepségek keretén belül bízták meg Donáth Gyula szobrászt a Turul-emlékmű elkészítésével, azonban pénzhiány miatt csak jóval később, 1907-ben avatták fel. Az azóta eltelt időben többször került veszélybe fennmaradása. Először 1919-ben a kommunisták rongálták meg alaposan, ennek kijavítását 1926 május 10-én gróf Klebersberg Kunó kultuszminiszter rendelte el. A javítással Keviczky Hugó szobrászművészt bízták meg. A Rákosi-korszakban az elbontását tervezgették, ám ez végül szerencsére nem valósult meg. A 90-es évek elejére ismét felújításra szorult, a legutóbbi nagyjavítást 1992-ben fejezték be, ekkor másodszor is felavatták.
Az emlékmű felavatása óta Bánhida, majd Tatabánya jelképévé vált, korábban fesztiválokat is rendeztek a környékén, ma már inkább csak kirándulóhely. A szobor környékéről csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben Oroszlány, Tata házait is látni, néha még Pannonhalma dombjai is láthatóak
Érdekesség, hogy az 1896-os Milenniumi ünnepségek idején hét különböző, kiemelkedő jelentőségű emlékművet emeltek Magyarországon a honfoglalás és az államalapítás tiszteletére, a Wekerle-kormány megbízására: Brassó, Dévény, Munkács, Nyitra, Pannonhalma, Pusztaszer és Zimony településeken. Ezek közül kettő, Pannonhalma és Pusztaszer található a mai országhatárokon belül, és hármon, a munkácsin, a nyitrain és a zimonyi emlékműn volt turul-szobor.
Dévény az ország nyugati kapuja, ahol a Duna Magyarországra érkezik, Nyitra, az északnyugati országrész püspökségi központja, Munkács, ahol Anonymus szerint Árpádék megpihentek, Brassó hazánk délkeleti kapuja, Zimony, ami áttekint a Száván és Nándorfehérvárra néz, Pusztaszer, ahol Árpád megtartotta az első országgyűlést és Pannonhalma, ahol Géza fejedelem az első bencés apátságot alapította 996-ban.
Az ország négy kapuját a dévényi, a munkácsi, a brassói és a zimonyi emlékművek jelképezték. Mindegyik a határon túlra nézett, Ausztriával, Oroszországgal, Romániával és Szerbiával szemben jelezték, hogy megvédik Magyarországot a támadásokkal szemben.
A hét emlékmű közül a trianoni békeszerződés után határon kívülre rekedteket lerombolták, de a munkácsit 2008-ban helyreállították.
A szoborról:
Törtkőből rakott csonka gúla talapzaton áll, a szobor nagyméretű, kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár, szárnyának fesztávolsága 15 méter. Európa egyik legnagyobb madárszobra. Karmai közt kardot tart, fején stilizált, aranyozott, magyar szent korona. Talapzatán feliratos tábla. Stílusa historizáló.
Készítője Donáth Gyula, aki a budapesti Várnegyedben, a királyi palota északkeleti végénél (a sikló felső állomásánál) található 6 m magas turul-szobrot is készítette 1905-ben.
Nyitvatartás:
Egész évben ingyenesen, szabadon látogatható!
forrás: karpatmedence.hu
