// // // // //


2007 szeptember 19. KT "bunker"-túra

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros,Találkozók, Rendezvények | 2007 September 19 08:33

Africa Twin találkozóról kísértem vissza a fiúkat, és tettünk egy nem mindennapi időutazást, egy kis haditechnikai kitérőt egy elfeledett rakétabázis irányában.

dscf0721.JPG

(tovább…)

Somlyóvár

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2007 July 8 17:09

Rones barátommal elmentünk egy kicsit felfedezni a környéket… 🙂

(tovább…)

Magyarország túra 5.nap

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2007 June 5 13:37

dscf0036

2007.06.05 Kedd , Bogád

Végre az első nap, mikor végre ki is tudtam aludni magam. A felkeléssel nem kell kapkodni, mert a mai túra rövidre tervezett, és inkább pihenős napunk lesz több, kisebb rövid túrával Pécs és Villány környékén. (tovább…)

Magyarország túra 4.nap

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2007 June 4 13:31

dscf0001a

2007.06.04 Hétfő Makó 18°C

Ma reggel végre tudtam aludni, nem fáztam, minden rendben volt, de a telefonomon beállított ébresztő zenélt csak szüntelenül, amiről először azt sem tudtam hol keressek a sátorban uralkodó „rendezett rendetlenségben”

FOTÓK

(tovább…)

Magyarország túra 3.nap

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2007 June 3 11:53

2007.06.03 Vasárnap, Túristvándi Malom Kemping 16°C

dscf0166

Túristvándi kemping hajnali csendjét eszméletlen kutyacsaholás, vonyítás töri meg, és valami nagyon zajon utánfutós autó áll meg a közelben. Felülök a sátramban, mert az éjszakai zajok sem voltak kellemesek, nem aludtam szinte semmit, és így a telefonomon beállított 5.30-as ébresztő is értelmét veszíti egy pillanat alatt.

FOTÓK

(tovább…)

Magyarország túra 2.nap

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2007 June 2 11:34

2007 június 2. Szombat, Aggtelek

foto2.jpg

FOTÓK

Korai ébresztőt tartottunk mert nem igazán van, volt még tapasztalat hogy mennyi időt vesz igénybe a pakolás, készülődés, annak ellenére hogy nem kellett sátrat bontani, összecsomagolni. 5.30, az Aggteleki kemping reggelre már teljesen elcsendesedett, csak a fákon megbújó madarak reggeli énekét lehet hallani. A levegő kissé csípős, a faházban 15,6 C fok maradt, a levegő hőmérséklete 14C fok. (tovább…)

Magyarország túra 1.nap

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2007 June 1 10:45

Alapkoncepció, Magyarország határain belül motorozni úgy, hogy a határhoz eső legközelebbi utakon, vagy településen haladjunk, de mindenképpen az országhatáron belül, de legfőképpen megismerni hazánkat jobban.

dscf0001.JPG

1. nap fotói

Nem az számít, milyen fárasztó és körülményes lehet az utazás, hanem csak az számít, hogy utad során tapasztalt pozitív és negatív élményeket miként használod fel magad számára. Nem kell ahhoz egzotikus tájakon járni, hogy elmondhassuk voltunk valahol és láttunk valami igazán érdekeset, hiszen ahol élünk, és ahogyan mások élnek rajtunk kívül azt sem ismerjük igazán jól. Csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a túrát végig kell egyszer járni, vagyis Magyarországot, határainkon belül, mert meg kell tapasztalni az emberek miként gondolkodnak, beszélgetni kell velük, meg kell ismernünk saját magunkat miként viseljük a vegyes érzelmeket kiváltó körülményeket! Jó volt találkozni őszinte, önzetlen, igaz emberekkel, akiknél nem az érdekek voltak előtérben, nem számított az sem hogy nem ismertük egymást előtte, megosztották velünk életük egy részét, gondolkodásukat, otthonukat, ételüket.

Ennek a túrának az alapötlete Senor Tamás barátom fejéből pattant ki 2006-ban, és első hosszabb közös Dévai utunk alkalmával beszéltünk róla először.

(tovább…)

Langalló, Töki pompos, Kenyérlángos

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2006 April 15 12:04

Langalló, Töki pompos, Kenyérlángos

rövid története :

dscf0147_800.jpg

A kenyérsütés évszázados hagyományokra tekint vissza és a kemencés lángost a kenyérsütésből megmaradt tésztából készítették. (tovább…)

Andre Kertész Fotó Múzeum, Szigetbecse

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2000 August 13 10:33

A magyar származású André Kertész (1894-1985) fotóművész, 120 szignált képét küldte el a múzeumnak, és ide került halála után New York-i lakásából néhány bútor és személyes tárgy is.
André Kertész gyermekkorának nyarait nagybátyjánál, Szigetbecsén töltötte. 1984-ben tett magyarországi útja alkalmával felkereste a kedves emlékű helyet, és állandó kiállítás céljára számos nagy értékű fotót adományozott a településnek.
Az emlékház 1985-ben nyílt meg.
Egy időskori interjújában a következőket mondta e tájról és az itt élőkről: “Becse sem a rokonok miatt lett meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem… Később akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen.”

Cím:    Szigetbecse, Makádi u. 40.
Telefon:    24/513-510
Fax:    24/513-510
Kapcsolattartó:    Magasitz Lajos
Nyitva tartás:    Május 1-szeptember 30-ig
szombat-vasárnap
10.00 -17.00 óráig
többi nap bejelentkezéssel
E-mail:        szigetbecse@szigetnet.hu

Csókakői vár

írta hufi | Látnivalók, Érdekességek,Motoros | 2000 August 13 10:16

A Móri-árok Vértes felőli oldalán helyezkedik el, a móri borvidékhez tartozik.

A falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült. A vár hadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át. A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét.

A község melletti 479 méter magas sziklára a XII. században épült fel Csókakő vára. A vár és a falu honfoglalás- és Árpád-kori előjére van néhány adatunk. A Bödönkúton falura vagy tanyák létezésére utaló cserepeket találtak. Rómer Flóris még látta annak a templomnak a romjait, amely a Puszta-Csókával azonos falu lehetett. Látóhegy és Pusztacsóka találkozásánál egy domb található, ahol embercsontokat és koponyákat találtak. Ez a terület lehetett a vár és a falu X-XIII. századi elődje.
A X-XIII. században a térség Székesfehérvár után a második legjelentősebb hatalmi-igazgatási központja volt, ezt elsősorban stratégiai adottságának köszönhette. A mai 81-es út korabeli elődje még a várhoz közelebb szelte át a térséget. Vele azonosíthatjuk Magyarország legfontosabb nemzetközi nagyútját, amely azonos a tihanyi alapítólevélben emlegetett „hadúttal”.
A XIII. századi várláncolat fontos egysége volt Gesztes, Vitány, Oroszlánkő mellett. Károly Róbert 1326-ban felismerte Csókakő kulcsszerepét, és megszerezte azt a Csákoktól.
1430-ban a várat a Rozgonyiak kapták meg, először csak élethossziglani használatra, 1453-ban V. László már örökjogon adományozta nekik. 1490-től Csókakő ismét királyi vár. II. Ulászló előbb Corvin Jánosnak adományozta, majd Egervári Lászlónak zálogosította el. 1515-ben Kanizsai László szerezte meg a várat, 1534-ben Nádasdy Tamás kezére került.
1543-1687-ig Csókakő török végvár lett, a török hódoltság ideje alatt csak hetekre, hónapokra sikerült magyar kézre visszajuttatni. A török hódítók hamar felismerték a vár stratégiai jelentőségét, de katonai szerepét nem kapta vissza. A Győr és Komárom felől érkező főutat ellenőrző másod-, ill. harmadrendű elővárként funkcionált. Lerombolódása is ezzel magyarázható.
1566-ban gróf Niclas Salm Gesztesen, Vitányban és Csókakőn is sikeresen vette fel a harcot a török ellen. A diadal után Salm visszavonult, de magyar helyőrséget hagyott Csókakőn. Néhány hónap múlva azonban a vár ismét török kézen volt.
A török korból ismert adóösszeírások legelőször 1582-ben tesznek említést Csókakőről. Akkoriban azonban a hajdan virágzó település helyzete tragikus volt: üres és lakatlan. A napjainkban aranykorát élő borkultúra sanyarú előzményeként említhető meg a török korabeli defter megjegyzése, amely az akkoriban lepusztult területre vonatkozott:
„…a nevezett város közelében lévő és egykor virágzó, de most pusztuló szőlők…”
1601-ben a bécsi hadvezetés hat zászlóaljnyi emberével és két ágyújával vette vissza a várat a mindössze 20 főnyi török helyőrségtől.
1601. október 9. és 15. között zajlott le a híres ütközetsorozat, amelyet Mátyás főherceg nyert meg. A 13 ezer fős császári sereggel szemben a török háromszoros túlerőt képviselt, de a hideg, őszi klímát nehezen tűrte. Ennek a számlájára is írható a török túlerő széthullása. Seregünkben olyan neves személyiségek is helyt kaptak, mint Forgách Zsigmond, Thurzó György, valamint a magyar végvári világ új nemzedékének reménységei: ifjabb Batthyány Kristóf és Osztovics Mátyás. Itt szolgált fiatal hadnagyként Johann t’Serclaes Tilly gróf, a 30 éves háború majdani legendás hadvezére. Említést érdemel Brindisi Szent Lőrinc, aki gyalog járta be Európát, prédikált és minden erejével küzdött a török hatalom ellen. Mátyás főherceg csapatában harcolt a török ellen. Istvánffy így ír róla:
„…A fölfeszített Krisztus keresztjével a kezében emelt hangon harcra buzdította a keresztény csapatokat, s mit sem törődött a körülötte röpködő golyókkal.”
Emlékét a móri kapucinus templomban elhelyezett arckép, és Rovátkai Lajos által készített mennyezetfreskó örökíti meg.
1602-ben azonban Csókakő vára ismételten török kézre került. A végső felszabadulásra még 85 évet kellett várni.
1619-ben a csókakői váruradalom falvait első ízben vették fel Komárom vármegye összeírt birtokai közé, ezt követte 1622-ben a vármegyei közigazgatás részleges és némileg jelképes visszaállítása.
1664-ben Evlija Cselebi török világutazó örökítette meg Csókakő fontos szerepét és felkészültségét is:
„…Székesfehérvár alá tartozó közigazgatási alközpont és helyettes bíróság: parancsnoka és elég katonája van.”
„…kicsiny, erős építésű váracska, de én nem mentem be.”
„…Egyetlen kapuja keletre néz, hadi szertára, mindenféle készlete bőven van.”
Az 1683-as, sikertelen bécsi ostrom alapjában véve rendítette meg a török hódoltságot Magyarországon. Buda 1686. szeptember 2-án elesett, közeledett a vég. 1687. október 16-án Csókakő 143 éves török uralom alól szabadult fel. 1690-ben Csókakő megszűnt erődítés lenni, 1695-ig még néhány török hadifogoly várbörtöneként használták, egyetlen zsoldos katona őrizte őket. Az utolsó török rab távoztával Csókakő várkorszaka végleg lezárult.
1691. november 8-án Hochburg János tanácsos vásárolta meg a csókakői uradalmat művelt és nem művelt területeivel, legelőkkel, erdőkkel, hegyeivel és völgyeivel, folyókkal, halastavakkal, malmokkal, vámszedési és bormérési joggal. A Hochburg urasággal sok gondja volt a lassan benépesülő településnek. 1692-ben, 1696-ban és 1694-ben is voltak említések a parasztság sanyarú sorsára.
A 18-19. században közös közigazgatási egységet alkotott Denna, Középgyóta, Kerekszenttamás, Ótelek, Várallya, Vóta, Zsipfalva puszta, Szentimre és Szerászló településekkel.
A szőlők komoly értéket jelentettek Csókakő számára. Az első települőket Lamberg grófja hozta be 1752 előtt. Ők is a szőlőkből éltek meg.
1752-ben a csókakői zsellérség ez része Hochburg Domonkos lánya, másik részük pedig a Lambergek birtokába került. A földeket szőlővel telepítették be, a bort piacra is elvitték. A községgé szerveződés fontos állomása a katolikus templom építése volt. 1783-ban már működött a katolikus egyházi iskola. Rektora Kiss István, akinek 6 fiú és 5 lány tanítványa volt. Az oktatás magyar nyelvű, írás, olvasás, számvetés és vallástudomány tartoztak az oktatott tárgyak közé.
1784 előtt nemesek letelepedéséről nincs adatunk. 11 nemest írtak össze akkoriban. Ők feltehetőleg szintén szőlőtermelésből éltek. Fényes Elek szerint „itt terem az egész megyében talán a legjobb bor”.
1784-87 között a település lélekszáma 287 fő. A faluban összesen 68 család élt. A zsellérek száma 64 fő, a házak száma 52. A falu lakossága nagyon lassan szaporodott: 1870-ben 676 fő, 1880-ban 708 fő, 1890-ben 741 fő, 1900-ban 731 fő, 1941-ben 808 fő. A lakosságszám lassú növekedése és gyakran tapasztalható visszaesése a filoxéra pusztításával hozható összefüggésbe. Ebből is jól látható, hogy a szőlők a lakosság megélhetésének forrását jelentették. Említést érdemelnek a gyümölcsfák is: szilva, dió, mandula, gesztenye, alma, körte, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack termett a vidéken.
Az 1860-as évek elején megnyílt a község határához közel elhaladó Székesfehérvár – Újszőnyi vasútvonal, amelynek később lett egy Csókakő nevű megállója. 1913-ban megalakul az első egyesület, a Csókakői Hitelszövetkezet.
1918-ban, az őszirózsás forradalom idején megalakult direktóriumnak 3 csókakői tagja volt: Fűrész Mihály, Flédervics István és Csóka Imre.
A megélhetés fő forrása még ekkor is a mezőgazdaság, az iparból élő lakosság aránya 1930-ban is még mindössze 13% volt.
1935-ben a vár közelében lévő úgynevezett vörös ház egy szobája menedékházként funkcionált, amelyet az adományozó gróf Merán Fülöpről neveztek el. A házat 1945-ig rendszeresen használták. A II. világháború harcaiban találatot kapott, kiégett majd lebontották.
1944-ben, a zsidók deportálásakor Csókakő is az átvonulási pontok közé tartozott. Csókakőről is elhurcoltak egy zsidó házaspárt, Grünfeld Jenőt és feleségét. A deportáltak – férfiak, nők, gyermekek – egy helyi félkész házban pihentek meg, a helyi lakosság megszánta őket, többen élelmet vittek nekik.
A II. világháború idején Csókakő többször cserélt gazdát, német, illetve szovjet csapatok nyomultak előre. Az első találat 1944. december 24-én érte a falut. A templomtól felfelé orosz, lefelé német erők foglaltak helyet. Többek között Fűrész Aladárt, Végh Kálmánt, Wéninger Gyulát, Végh Donátot, Végh Istvánt, Csányi Józsefet, Bognár Gézát, Cseszneki Lászlót a németek elüldözték a faluból, Mórra hajtották őket, majd onnét bevagonírozva Németországba hurcolták. A helyieknek menekülniük kellett. Csákberénybe, Csákvárra majd Tabajdra mentek. 1944. december 29. után a harcok súlypontja Mór környékén volt. Szilveszter éjszakáján a magyar katonák az 1863-ban felépült Római Katolikus templomot Bodajkról foszforral lőtték be. A templom teljesen leégett, harangjai összetörtek. Az újjáépítés a csókakői lakosok adományaiból és társadalmi munkával valósulhatott meg. A II. világháború utolsó csókakői áldozata Fűrész Károly volt, aki 1945. március 16-án esett el. Egy orosz katona oltotta ki életét.
Az új élet a világháború után nehezen indult meg. 1944. november 1-jén 842 főt számlált a település, ez azonban 1945. április 25-re 703 főre apadt. 72 ház vált lakhatatlanná.
1950. január 15-én a székesfehérvári megyés püspök szentelte fel az újjáépült templomot. 1959-ben Lezsák Rafael munkája révén elkészült a három harang is.
1956-os forradalom idején Pestről kamionok érkeztek, hogy a felkelőknek élelmet gyűjtsenek. Mindenki készséges volt, az emberek szívükön viselték a forradalom ügyét. A faluból Remete Ferenc, Lőrincz Ottó, Suralik Lajos kísérte a kocsit, Pesten segédkeztek az adományok szétosztásában. 1960-ban indult meg a turizmus fejlődése, 1961-63 között végzett ásatási munkálatok révén egy időre sikerült megállítani a várrom pusztulását.

2002-ben a település összterületének nagysága 10,72 km², lakossága 1072 fő, 454 háztartás található a faluban. Óvodája 30 férőhelyes, általános iskolájába 104 fő jár.

« Előző oldalKövetkező oldal »
freestat.hu 3 visitors online now
1 guests, 2 bots, 0 members
All time: 74 at 08-01-2016 14:22 UTC +00:00
Max visitors today: 6 at 02:16 UTC
This month: 52 at 01-05-2018 20:27 UTC +00:00
This year: 52 at 01-05-2018 20:27 UTC +00:00