Hegyestű és a Balaton Vidéki Vasút története
A Hegyestű vagy Hegyes-tű egy tanúhegy a Balaton-felvidéken, a Káli-medence keleti peremén, Monoszló és Zánka között, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.
Hegyestű a 3-6 millió évvel ezelőtti vulkánkitörésnek köszönheti létrejöttét, tengerszint feletti magassága 337 m-338 méter. A hegy, amit ma látunk, tulajdonképpen a kürtőben megrekedt bazaltláva, ami függőleges, orgonasíp-szerű oszlopokként szilárdult meg.
A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.
1930 és 1970 között kőbánya működött itt, aminek következtében a hegynek ezt a felét szabályosan kitermelték. A ’60-as években az erőteljes tiltakozásnak és felháborodásnak köszönhetően szabályozták a Balaton-felvidéken folyó bányászatot, így Hegyestűn is megtiltották az észak-déli irányban való terjeszkedést. Igaz, egészen az alapzatig “lefejthették” a hegyoldalt, de 1970-ben teljesen felhagytak a bányászattal, így jött létre ez a különleges látnivaló, a félbevágott bazalthegy.
Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. Panoráma térkép segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket. Itt látható a Balaton, délről a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető, a távolban még a Tátika is felismerhető.
A balatoni vasút építésekor állandósult a bazaltbányászat:
Magyarországon a balatoni vasútvonal kiépítésekor a legnagyobb áldozata a Hegyestű lett, hiszen ezt a tanúhegyet sikerült majdnem teljesen elhordani. Ezen felül a Haláp a másik olyan nagy tanúhegy, ami áldozatul esett a bányászatnak.
Bár egykor akkora volt, mint a Badacsony vagy a Szent György-hegy, azonban az egykor 358 méter magas bazalthegy mára 291 méterre apadt, miután 1910 és 1990 között több mint 10 millió tonna bazaltot hordtak el a hegyből. Az innen származó bazalt népszerűsége azonban nem véletlen, hiszen egész Közép-Európában nem volt olyan kemény és szilárd ömlesztett anyag, mint ami innen származott. Rengeteg vasúti töltéshez, megannyi útépítéshez szolgáltatott máig tökéletes alapot a halápi bazalt, de az M7-es autópálya és a ferihegyi repülőtér kifutójának alapja is innen származik.
A bányászat eredményeként a Haláp tetején egy többhektáros kráter alakult ki, aminek jóvoltából geológiai szempontból itt figyelhető meg a leginkább az egykori vulkanikus tevékenység hatása is. A kráterében máig láthatóak a legkülönfélébb öt-hatszögletű, jellemzően 20 és 80 centiméteres oszlopos bazalttömbök, melyek kifejezetten egyedi látnivalónak tekinthetők a környéken.
Balaton Vidéki Vasút története:
Építéséről az 1907. évi XX. törvénycikk intézkedik. Célja a Balaton északi partvidékének az ország vasúti hálózatával és főleg Budapest fővárossal való összekapcsolása, és a nyaralótelepek, kőbányák és szőlőművelés fejlesztésének elősegítése volt.
A korábbi vállalkozókkal folytatott tárgyalások eredménytelenek maradtak, sem a helyi érdekeltség, sem magántőke nem vállalkozott az építésre, még az államnak a méltányosság határán túlmenő támogatási ígérete mellett sem. Így az állam építtette ki a vonalat, normál nyomtávolsággal, a helyiérdekű vasutak szabványai szenti kivitelben. A vonal kiindulópontja a Balaton Vidéki Vasút Fejér és Tolna vármegyei helyiérdekű vasút Börgönd állomása.
Ettől nyugati irányban haladva a – Balaton Vidéki Vasút Déli Vasutat Szabadbattyán állmáson keresztezi, és a Győr- Veszprém-Dombóvári Helyiérdekű Vasutat Csajág mellett áthidalva Balatonakarattyánál éri el a Balatont. Alsóőrsön, Balatonfüreden és Badacsonyon át a dunántúli helyiérdekű vasutak Tapolca állomásáig halad. E fővonalból Alsóőrs és Almádi között kiágazva Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV Veszprém állomásáig vezető szárnyvonala épült. hossza 133 km. 1909. június 19-én nyitották meg.
Megközelíthetőség:
Maga a hegy megközelítése egész évben lehetséges, ám a tanösvény használata, és a kilátóra történő feljutás már nyitvatartási időhöz kötött. A látogatás csak március és november között lehetséges.
Szezon: Március – November
Nyári nyitvatartás: 09:00 – 19:00 (máj – aug)
Őszi nyitvatartás: 09:00 – 17:00 (szept – okt)
Késő őszi nyitvatartás: 09:00 – 16:00 (november közepéig)
Téli nyitvatartás: zárva (nov – febr)
Tavaszi nyitvatartás: 09:00 – 17:00 (márc, ápr)
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
forrás: Wikipedia, helytortenet, vasutallomasok
