Lórév, Zichy kápolna elhelyezkedése
Csepel-sziget déli részén fekszik a Budapestről is könnyen megközelíthető Lórév falu. Az alig 300 lelkes, főleg szerb nemzetiségűek által lakott település határában a Dunaparton – az adonyi komp közelében – található Zichy emlékkápolna igazi történelmi és építészeti különlegesség. A vadregényes környezetben emelt templom előtörténete lebilincselően izgalmas.
1848 szeptember 30-án este “lámpa világnál” itt akasztották fel Zichy Ödön grófot. Zichy Ödön a kor egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb Habsburg-hű főnemese volt. Fejér megyében, ahol a Zichy család impozáns kastélyai ma is megtalálhatók – például: Seregélyes, Soponya, Sárszentmihály, Káloz – , magyar szabadcsapatok tartóztatták fel, és a nála talált gyanús iratok miatt őrizetbe vették a pákozdi csata napján, szeptember 29-én.
Görgei Artúr, a fiatal, becsvágyó őrnagy hívta össze a rögtönítélő haditörvényszéket, mint a térség honvéd parancsnoka. Az ítélet egyértelműen fogalmazott:
“ki Magyarország ellenségeivel cimboráskodott, azokat a magyar haza ellen indított pártütő hadban tettleg segítette, a magyar nemzet és szabadság eltiprására irányzott törvénytelen proclamátiókat terjesztő félben elfogatott, mint hazaáruló azonnal kötél által kivégeztessék.”
A ráckevei Savoyai kastélyban kimondott büntetést rögtön végre is hajtották.
fotó: Békési József
A templom különös előtörténete az elbukott szabadságharc utóéletének egy sajátságos epizódja. Az 1850-es évek bécsi politikája igyekezett meghálálni azoknak a császári család iránti kiállást, akik ezért életükkel fizettek. Lamberg, Latour és Zichy hivatkozási alapja lett a Bach-korszak elnyomáson alapuló restaurációs politikájának.
Zichy gróf földi maradványait 1849. szeptember 19-én exhumálták, és a Fejér megyei, kálozi katolikus templomban helyezték végső nyugalomra. A kálozi templomban tábla örökíti meg az eseményt, hogy 1852. június 26-án itt esdeklett Ferenc József a “felséges haza iránti hűség itt nyugvó áldozata üdvéért”.
1859-ben a kivégzés helyszínén szentelték fel a császári család által építettett emlékkápolnát. A kor építészeti stílusának jellemző emléke az épület. A romantikus, neogótikus építészet ismertetőjegye volt az 1850-es évek második felében a polikróm, nyerstéglás anyaghasználat. A megkapóan szép természeti környezetből kiemelkedik a neogótikus stílusú, vörös téglából emelt építmény.
Ennek, a korszellem emlékművek iránti vonzódásán és a mártír teremtő politikai szándékon kívül praktikus magyarázata is van. A kivégzés helye ártéri terület, és az árvíz ellen egy kis mesterséges domb alkotta alapzattal védekeztek a külföldi tervezők, amit a bejárat előtti lépcső megépítésével tettek még ünnepélyesebbé. A homlokzatot huszártorony, rózsaablak és szépen megmunkált kőfaragványok díszítik.
A belül is egységes stílusú neogótikus kápolnát az egyszerűség jellemzi. Egyhajós belső terét csúcsíves boltozat zárja. Leírások alapján az oltár két központi alakja a fából kifaragott, keresztre feszített Mária és Magdolna volt. Ma már egy szépen megmunkált feszület az oltár központi eleme. A kis alapterületű kápolnát kétségkívül ünnepélyes, emelkedett hangulat uralja, annak ellenére is, hogy az enyészet kívül és belül kézzelfogható.
A lórévi Zichy-emlékkápolna hazánk egyik kistérségének rejtett történelmi, építészeti kincse. Megóvása és megismerése közérdek.
forrás: Wiki, google, youtube
